Igehely: 1Kor 13:4-7; Kulcsige: 1Kor 13:7 „Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.”
Mutasd meg a társadnak, hogy ő nagy érték a szemedben. Bánj úgy vele, mint aki értékes. Csodálatos dolog, mikor egy férj és feleség együttműködve követik a bibliai parancsot, hogy „legyenek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők.” (Róm 12:10) Társunknak szüksége van a sze-retetre, békességre, elfogadásra, kommunikációra, örömre, megbocsátásra stb. Minden emberben van egy szeretettartály, amit időnként újra kell tölteni. De hol töltődhet fel? Isten tudja életünket feltölteni, Ő a forrása mindannak, amire szükségünk van. „ ...mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által.” (Róm 5:5) Ezért tudunk szeretni krisztusi szeretettel.
Az Igében látjuk, mit tesz a szeretet, és mit nem tesz. Ha szeretsz valakit, türelmes és jóságos vagy hozzá. Ez tapintatot, szívességet, kedvességet, jóindulatot jelent. Ezt kívánja minden férfi és nő. És végül „a szeretet mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr”. (7v.) Elfedezem és nem trombitálom ki a másik hibáit, hogy lejárassam. Hiszek abban, hogy megjobbul a helyzet. Kivárom. A bizalmatlanság viszont tönkreteszi a kapcsolatot.
Hiszel még abban, akit szeretsz? Szereted a házastársadat ezzel a szeretettel?
Székely Béla Dániel
Örvendeznek általad, akik szeretik nevedet!
Igehely: Zsolt 5:2–13; Kulcsige: Zsolt 5:12 „Mind örülnek majd, akik hozzád menekülnek. Örökké ujjonganak, mert oltalmazod őket. Örvendeznek általad, akik szeretik nevedet.”
Dávid nehéz helyzetben volt, amikor a fenti zsoltárt imádkozta. Mégis háromszor említi egymás után, hogy tele van a szíve örömmel: „mert te nagyon szeretsz engem, ... tisztellek téged.” (8v.) Bár sok baja van, de az Istennel való szoros lelki közössége elegendő ok az örömre. Ebben a közösségben biztonságban érzi magát, még támadások közepette is tapasztalja Isten bűnbocsátó kegyelmét, és tudja, hogy számíthat Isten áldására, aki érdemeit felülmúlva, minden jót megad. Tehát Isten oltalma, kegyelme és áldása az ő egyenletes örömének kiapadhatatlan forrása. Ezért is keresi ezt a közösséget imádságban. Nem csak gondol arra, hogy milyen jó lenne imádkozni, hanem szokatlan nehéz körülmények ellenére is korán felkel, leborul Isten előtt, figyel az Ő szavára, és kiönti neki szívét. (3-4v.)
Hiszed-e, hogy az el nem múló öröm forrása valóban az Úrral való meghitt lelki közösség? Hálás vagy, hogy gondviselő szeretete, bűnbocsátó kegyelme, oltalma elég ahhoz, hogy a sok nehézség között is megmaradjon az örömöd?
Gyakoroljuk tehát ma is, és mindennap: „reggel eléd készülök, és várlak, ... figyelj beszédemre, Uram!”
Székely Béla Dániel
