2021. december 20., hétfő

DÉLELŐTT | 
Az igazi ajándék nem mulandó

Igehely: Jak 1:16-18; Kulcsige: Jak 1:17 „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása.”

Karácsony ünnepéhez közeledve mindenki igyekszik ajándékokat vásárolni, hogy az ünnepen megajándékozhassa velük szeretteit. Ilyenkor is felmerül a kérdés, hogy az ajándék értékes, drága legyen, vagy inkább csak olcsóbb, ámde jelképes? Vannak, akik arra törekszenek, hogy saját maguk által készített ajándékkal lepjék meg családtagjaikat. De mi is a helyzet az Isten ajándékaival?

Ma reggeli igénkben Jakab apostol tanácsát olvastuk arra nézve, hogy senki se tévesszen meg bennünket azzal, hogy a gonosz dolgokat, a bűnt és a bűnre való csábítást Isten személyével hozza kapcsolatba. A bűnre való kísértés semmiképpen sem Istentől ered, mivel Isten csakis jó és tökéletes ajándékokkal akar elhalmozni bennünket. A legtökéletesebb ajándékot pedig Jézus Krisztus személyében adta nekünk. Vele együtt ugyanakkor kész „mindent” nekünk ajándékozni: bűneink bocsánatát, megigazulást, örök életet. Ráadásként testi és lelki áldásokat is. Még akkor is, ha megengedi a próbát, a kísértéseket és a szenvedést is az életünkben.

Milyen ajándékokkal szeretnéd szeretteidet meglepni az ünnepen? Hogyan irányíthatod mások figyelmét Isten ajándékaira és a Legdrágább Ajándékra?

Horváth Ferenc

DÉLUTÁN | 

Emberfia

Igehely: Dán 7:9–14; Kulcsige: Dán 7:13 „Láttam az éjszakai látomásban: Jött valaki az ég felhőin, aki emberfiához hasonló volt; az öregkorú felé tartott, és odavezették hozzá.”

Karácsony nagyhetében egyre többet gondolunk Isten Fiának a testet öltésére. Arra, hogy kisgyermekként közénk született, hozzánk hasonló emberré lett az Isten Fia. Ahogyan Tertullianus, a 3. században munkálkodó egyházatya és apologéta fogalmazott: „Akkor Isten Fia emberformát vett magára”.

Az sem meglepő karácsony nagyhetében, hogy az ószövetségi igéket olvasva, egészen világosan meglátjuk bennük Jézus Krisztust. Nincs ez másképpen a Dániel próféta könyvéből olvasott igeszakasszal sem. Teljesen nyilvánvaló, hogy a próféta éjszakai látomásában, az ég felhőin megjelenő személy, aki emberfiához hasonló volt és az öregkorú felé tartott, nem más, mint a mi Megváltónk, aki önmagáról mondta, hogy neki adatott minden hatalom mennyen és földön. Ezért olyan megnyugtató tudni azt, hogy a végső győzelem nem az embertelen vadállat-birodalmaké lesz, hanem az Emberfiáé, aki majd eljön az ég felhőin.

Érdemes elgondolkodni azon is, hogy Jézus Krisztus önmaga megnevezésére a leggyakrabban az Emberfia szót használta. Mivel Ő nem más, mint az értünk szenvedő és halálba menő, a jelenlegi rejtett dicsőségében is hatalmát gyakorló, és az egykor mennyei dicsőségében visszatérő Emberfia.

Horváth Ferenc

 Napi áhítat

Igehely: 1Kor 4:1–5 Kulcsige: 1Kor 4:1–2 „Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.”

A hűség isteni jellemvonás, amit mi, halandó emberek, nehezen tudunk felfogni, és behatárolni nagyságában, hosszúságában, mélységében, időben stb.: „Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az Úr az Isten. Állhatatos Isten ő, aki hűségesen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is, azok iránt, akik szeretik őt és megtartják parancsolatait” (5Móz 7:9). A mi hűséges Istenünknek egyik legfőbb elvárása, hogy szolgái hűségesek legyenek.