2020. szeptember 1., kedd

DÉLELŐTT | 
Az igaz próféták szóljanak!

Igehely: Jer 23:23-24,10; Kulcsige: Jer 23:28 „Az a próféta, aki álmot látott, mondja meg, hogy csak álom volt. De aki igét kapott, hirdesse igémet igazán! Mi köze a szalmának a tiszta búzához? – így szól az Úr.”

Hamis próféták tevékenykedtek Isten népe között, akik úgy állították be mondanivalójukat, mint amelyek az Úrtól vannak. Különféle álmokról beszéltek, amelyek magyarázatával a népet nem közelebb vitték Istenhez, hanem távolabb. Ezek légből kapott beszédek voltak. Isten igéjéhez mérve olyan volt az üzenetük, mint a szalma: könnyű, értéktelen és szemétre való.

Egyedül Isten tiszta igéje az, ami kétélű kardként hatol az emberi szívbe. Semmi más nem képes az embert Istenhez és Isten útján vezetni, csak az egyenes és az Úrtól származó szó. Napjainkban sokan vannak, akik az előbb említett hamis prófétákhoz hasonlóan nem a tiszta igét hirdetik, hanem olyan gondolatokat, amelyekre az emberek inkább odafordítják a fülüket. Sajnos, sok keresztyén belekerül a csapdába, és megelégednek jól csengő gondolatokkal, miközben a Szentírást hanyagolják. Legyünk olyan hívő emberek, akik ragaszkodnak az igéhez, valamint legyünk azok, akik hirdetjük Isten tiszta igéjét.

Mivel igazolták mondanivalójukat a hamis próféták, amikor üzeneteket adtak át a népnek?

Mit jelent igazán hirdetni Isten igéjét?

János Csaba

DÉLUTÁN | 

Egybeszerkesztve Isten által!

Igehely: Mk 10:1-12 Kulcsige: Mk 10:9 „Amit tehát az Isten egybekötött, ember el ne válassza.”

A farizeusok folyamatosan azon igyekeztek, hogy Jézus Krisztust valahogy csapdába ejtsék. Ezért olyan kérdéseket tettek fel neki, amelyek megosztóak volt az akkori gondolkodásban. Az igében olvasható kérdés a házasság témáját érinti, pontosabban az elválás témáját: Szabad-e? Ezzel a kérdéssel arra törekedtek, hogy kiskaput találjanak az isteni törvény megszegésére. Okot akartak találni arra is, hogy az emberek megbotránkozzanak Krisztus szavában.

A mai modern társadalom a házasságra egyre inkább úgy tekint, mint valami idejét múlt gyakorlatra. Az emberek legtöbbször csak okot akarnak találni az elválásra, vagy a házasság nélküli kapcsolatra. Nem veszik figyelembe azt, hogy mennyire eltérnek az isteni rendtől. Az Úr Isten rendelése szerint a házasság egy férfi és egy nő között jöhet létre. A házasság Isten szerinti intézményében nem szerepelt az elválás gondolata, mert amit Isten egybeszerkesztett, azt embernek nincs joga szétválasztani. Tekintsünk a házasságra tisztelettel, megbecsüléssel, úgy, mint ami Isten akaratából jött létre. Képviseljük az isteni rendet és értéket a házasságunk mindennapjaiban!

János Csaba

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.