2020. november 5., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Örökkévaló Lélek

Igehely: Zsid 9:13-14; Kulcsige: Zsid 9:14 „Akkor Krisztus vére, aki örökkévaló Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul az Istennek, mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk az élő Istennek.”

Krisztus „örökkévaló Lélek által” áldozta fel önmagát ártatlanul az Istennek, vagyis sem az áldozó, sem az áldozat nem halandó, ideig való személy volt, hanem örökkévaló lélek. (Itt ne a Szentlélekre gondoljunk, a Szentháromság tagjára, hanem Krisztus örökkévaló voltára.) Ez adja ennek az áldozatnak a mérhetetlen értékét és kimondhatatlan hatékonyságát. Az ószövetségi állatáldozatok, még ha hibátlanok voltak is, mégiscsak állatok voltak. A szent és igaz, aki ártatlanul önmagát áldozta fel, Ő ezt „örökkévaló lélek által” tette.

Nem testi, hanem lelki áldozat ez. Nem mulandó, hanem örök. Nem emberi, hanem isteni áldozat. A papok által gerjesztett tűz ellentétben áll az örökkévaló Lélekkel, aki által Jézus önmagát áldozatul adta.

Míg az ószövetségi áldozatok nem voltak képesek megtisztítani a lelkiismeretet, Jézus örökkévaló áldozata „megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk az élő Istennek”. Az Ő vére megszentel, tisztává tesz, felold a bűnvád alól, és alkalmassá tesz arra, hogy „tiszta lelkiismerettel szolgáljunk az Istennek” (ApCsel 23:1).

Borzási István

DÉLUTÁN | 

A „sokkal inkább” ígérete

Igehely: Róm 5:8-17 Kulcsige: Róm 5:9 „Ha tehát már most megigazított minket az ő vére által, még inkább meg fog menteni minket a haragtól.”

Isten szeretete cselekvő szeretet. Ez nemcsak érzés vagy szép szó. Személyes szeretet ez: rajtunk mutatkozott meg, felénk irányult. Isten szeretete feltétel nélküli, hiszen még bűnösök voltunk! Áldozatba került: „Krisztus érettünk meghalt”. Nem azon alapszik, hogy kik vagyunk mi, hanem azon, hogy Ő kicsoda. Megváltásunkat eredményezte. Ezért ez a szeretet viszonzást vár. Még mielőtt megszülettél volna, Isten gondoskodott megváltásodról: beleszülettél az Ő szeretetébe. Krisztus halála kibékített az Istennel. Jogosan várja el, hogy válaszolj a szeretetére! „Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást!”(1Jn 4:11) „Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket”(1Jn 4:19).

Ebből a szeretetből fakad, hogy „még inkább meg fog menteni minket a haragtól”, miután megigazított (9.v.). „Még inkább üdvözíteni fog élete által”, miután megbékéltetett (10. v.). „Még bőségesebben kiáradt az Isten kegyelme és ajándéka” Krisztus miatt (15.v.). És így „még inkább uralkodni fognak” Krisztus által azok, „akik bőségesen kapták a kegyelem és az igazság ajándékát” (17.v.).

Borzási István

 Napi áhítat

Igehely: Jel 21:1–9 Kulcsige: Jel 21:2 „És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve.”

Ezen a héten többféle képben láthattuk meg magunkat Isten igéjében. Remélem, nemcsak magunkat láttuk meg, hanem Őt magát is! A végére maradt a jó bor, ahogy a kánai menyegzőn meg lett állapítva. Mind tökéletes és szép, ami eddig volt, de a Vőlegény és a menyasszony együtt, ez a boldogság csúcspontja! A Jelenések könyvéből kiemelt szakasz, ami erről beszél, olyan gazdagon írja le ezt a képet, hogy javaslom mindenkinek, olvassa el, ha teheti, többször is, ami ott le van írva.