Igehely: Ef 5:28-33; Kulcsige: Ef 5:31 „Az ember ezért elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté.”
Pál arra mutat rá, hogy a házasság mögött Isten van, és annak működését is csak Ő ismeri igazán. A földi házasság pedig Krisztus és a Gyülekezet „házasságának” mintáját hívatott tükrözni.
Krisztus szeret – ami abban mutatkozik meg, hogy saját magát adta a gyülekezetért. Ez az igazi, őszinte és tiszta szeretet, aminek a nagyszerű következménye: egy folt és ránc nélküli menyasszony.
A gyülekezet engedelmeskedik – ami azt jelenti, hogy Jézus szeretetére válaszol, teljesen átadja magát neki s imádja Őt. Ebben azt fejezi ki, hogy Jézusban felismerte azt, aki egyedül méltó az imádatára, a szeretetére, a tiszteletére, azaz, saját magát adja át neki.
Azt mondja tehát Pál az idézett igeverssel, hogy a házasodás szándékával a férfi, azért tesz lépéseket a nő felé, hogy tiszta szívéből és önzetlenül szeresse és ragaszkodjon hozzá. Ennek az őszinte szeretet-kapcsolatnak a következménye a szexualitásban való eggyé válás. Ez nem a házasság előtti szerelmi kaland, nem a mézeshetek hangulata, hanem az, amit egy életen át tapasztalhatnak.
Nagy titok mindkettő, de a Jézussal való személyes kapcsolatban átélhető, megtapasztalható.
Ferenczi Lajos
Az elbizakodott kérkedés
Igehely: Jak 4:13-16 Kulcsige: Jak 4:16 „Ti azonban most kérkedtek elbizakodottságotokban: minden ilyen kérkedés gonosz.”
Azokról a kereskedőkről beszél Jakab, akik hajlamosak azt gondolni, hogy a kezükben tartják az életüket. A kereskedő életforma főleg az Izrael határain kívül, un. diaszpórában élő zsidóság életében alakult ki, szemben az otthon gyakorolt földműveléssel. Míg az egyik eléggé mérsékelte az ember vagyoni helyzetét, a másik hatalmas vagyon összegyűjtését eredményezhette. Az ilyen siker hatása alatt az emberek hajlamosak voltak azt gondolni, hogy kezükben tartják életüket és hatalmukban áll megvalósítani a jövőt. Jakab két dologra hívja fel a figyelmet: (1) Az életben végeredményben minden attól függ, hogy életben maradunk-e vagy sem, és ez teljesen Isten kezében van. Erre gondoljanak, amikor a jövőről beszélnek, terveznek. (2) A vagyon birtoklásának helyzetébe nem azért viszi Isten az embert, hogy aztán minden energiáját annak gyarapítására fordítsa, hanem azért, hogy miközben gyarapodik vagyona, ne felejtse el, hogy ezt Istentől azért kapta, hogy jót tegyen vele. „Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre.” (2Kor 9:8)
Ferenczi Lajos
