2020. június 26., péntek

DÉLELŐTT | 
Menteni a vesztükbe rohanókat

Igehely: Péld 24:11; Kulcsige: Péld 24:11 „Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek, és ne fordulj el azoktól, akiket a vesztőhelyre hurcolnak!”

Mai igénkben a bölcs velősen megfogalmazza, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk levőkért, törekedjünk hát lelkük megmentésére! Az Úr Jézus is tanít bennünket erről: törődjünk másokkal, és legyünk kezdeményezők: „Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük, mert ezt tanítja a törvény és a próféták” (Mt 7:12). Jakab is figyelmeztet: „Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak” (Jak 4:17). Az Úr Jézus a mi Szabadítónk, és a mi feladatunk az, hogy Hozzá vezessük azokat az embereket, akik halálra vitetnek.

Jézus nélkül minden ember a halál felé tart, de sokan nincsenek ennek tudatában. A szolgaságnak az a legrosszabb formája, amikor az ember azt gondolja, hogy ő szabad. Sokan élnek lelki rabságban: azt hiszik, hogy azt tesznek, amit akarnak, de saját kívánságaiknak a foglyai, melynek vége a halál. Az Úr Jézus sem viselkedett passzívan irányunkban, legyünk tehát mi is felelősséggel a körülöttünk élők iránt! A tántorgó ember nem ura saját mozgásának, mert valami más átvette felette az ellenőrzést. Az ilyen ember veszélyes is lehet, mégis szüksége van segítségre. Legyél te a biztos pont, aki segítségére siet!

Albert Zsolt

DÉLUTÁN | 

Gyümölcsözve hűségben és szelídségben

Igehely: Préd 10:1 „Mikor a fejedelemnek haragja felgerjed te ellened, a te helyedet el ne hagyjad; mert a szelídség nagy bűnöket lecsendesít.”

Mindnyájan tudjuk, hogy egy gyümölcs minél érettebb, annál édesebb és zamatosabb. Ilyen egy kapcsolatban a hűség is, ez adja meg az ízét a jó viszonynak. A bölcs így fogalmaz a Példabeszédek 17:17-ben: „mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik”. Amikor minden jól megy, akkor könnyű hűségesnek lenni, de hűségre pont akkor van a legnagyobb szükség, amikor nem mennek jól a dolgok. Most gondolj egy olyan személyre, aki hűséges volt hozzád, és adj hálát érte. Imádkozz, hogy te is válhass hasonló áldássá mások számára!

A szelídség nem jelent tétlenséget vagy tehetetlenséget, hanem betört vadságot. Gondolj csak egy megszelídített vadlóra! A szelídség egy külső erő hatására létrejött megváltozott/ alárendelt jellemet jelent. A római százados, aki látta Jézust meghalni a kereszten, felismerte: bizony, ez Isten Fia volt! Honnan? Ő sok embert láthatott már meghalni, de olyan csendben és békességben, mint Jézus, olyat még nem látott! Krisztus mindenekfelett való hatalma az, amely alatt össze kell törnünk, és életünk/jellemünk alárendeltségbe kerül, így nyerhetjük el a szelídséget.

A hűség és a szelídség erő, élj és szolgálj általa!

Albert Zsolt

 Napi áhítat

Igehely: 1Kor 4:1–5 Kulcsige: 1Kor 4:1–2 „Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.”

A hűség isteni jellemvonás, amit mi, halandó emberek, nehezen tudunk felfogni, és behatárolni nagyságában, hosszúságában, mélységében, időben stb.: „Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az Úr az Isten. Állhatatos Isten ő, aki hűségesen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is, azok iránt, akik szeretik őt és megtartják parancsolatait” (5Móz 7:9). A mi hűséges Istenünknek egyik legfőbb elvárása, hogy szolgái hűségesek legyenek.