2020. január 31., péntek

DÉLELŐTT | 
Jézus követése

Igehely: Mt 8:18-22; Kulcsige: Mt 8:22 „De Jézus így szólt hozzá: «Kövess engem, és hagyd a halottakra, hogy eltemessék halottaikat!»”

Egy tanításon föllelkesedett írástudó úgy döntött, hogy gyökerestül megváltoztatja az életét, és követi Jézust, akárhová megy. Nos, ez egy nagyszerű döntés, feltéve, ha betartható. De Jézus tudta, hogy sokkal nehezebb a tanítványi követés, mint ahogy ez a lelkes írástudó gondolta. Áldozatokkal jár. Az áldozat az, amit sokan nem hajlandóak meghozni Istenért, vagy fölháborodnak, hogyha nem tapasztalják azonnal Isten áldását az áldozat nyomán. Ezért gerjedt haragra Káin, mert Ábel áldozatára rátekintett az Úr, de az övére nem, vagyis Ábel állatai hamarabb ellettek, mint ahogy Káin megláthatta volna az új termést. Nem mindig látjuk azonnal kegyes cselekedeteink gyümölcsét, ezért türelemmel kell szolgálnunk. De az Úr Jézus tudta, hogy egyes emberek erre nem képesek. Rögvest zúgolódni kezdenek, ha egy éjszaka nincs fedél a fejük fölött, vagy nem képesek elengedni a hozzájuk közel állók véleményét, még ha az ellenkezik is a mi Urunk akaratával.

Tudod-e hűséges tanítványként mindenben követni Jézust? Fölvállalod-e a hitedet akkor is, ha látszólag nincs minden rendben az anyagiak terén?

Győri Gábor

DÉLUTÁN | 

Nem szomjaznak többé

Igehely: Jel 7:9-17; Kulcsige: Jel 7:16-17 „Nem éheznek és nem szomjaznak többé, sem a nap heve, sem más hőség nem bántja őket, mert a Bárány, aki középen a trónnál van, legelteti őket, elvezeti őket az élet vizének forrásaihoz, és Isten letöröl szemükről minden könnyet.”

János rácsodálkozik arra, hogy olyan embereket szemlél, akik semmi szükséget nem szenvednek. Ezek a testvéreink úgy érkeznek majd a nagy nyomorúságból Isten jelenlétébe, hogy bármit hajlandóak föláldozni a Megváltóba vetett hitükért. Sokkal több nehézségen és nyomorúságon mennek át életükben, mint te és én együttvéve, mégis a legvégsőkig kitartanak. Jézus szavai által boldogok lesznek már itt a földön, minden nyomorúságuk ellenére, mert ragaszkodnak az igazsághoz, és semmilyen kényszer hatására attól el nem térnek.

Képzeld el a legfájdalmasabb, leghatásosabb vallatást, amit azért végeznek rajtad, hogy megtagadd Uradat és Megváltódat! Mennyi ideig bírnád? Ki tudnál tartani a legvégsőkig? Az ige most arra bátorít, ha te is a szenvedők közé kerülnél, legyél kész kitartani, a mi Urunk Jézus Krisztusért! Ha lázadás és zúgolódás nélkül tűröd földi nehézségeidet, minden képzeletet meghaladó módon lesznek betöltve szükségeid odafönt a mennyben.

De, ami itt e földi életünket illeti, Jézus a személyes jelenlétét és segítségét ígérte nekünk naponként. Ő a mi szeretetünk, békességünk és boldogságunk forrása.

Győri Gábor

 Napi áhítat

Igehely: 5Móz 1:29–38 Kulcsige: 5Móz 1:36 „Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mert ő hűségesen követte az Urat.”

Józsué és Káléb a hit emberei voltak. A próbákban megerősödött a hitük, mert bíztak Isten ígéretében. A nép miért hátrált meg? Valószínűleg azért, mert a láthatókra néztek és megijedtek. Mózesről azonban azt olvassuk: „Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant” (Zsid 11:27). Az, hogy ő nem ment be a földi Kánaánba, részben a nép számlájára írható: „Rám is megharagudott az Úr miattatok, és azt mondta: Te sem mégy be oda” (5Móz 1:37). Láthatjuk, hogy a hit, a bizalom és a hűség mellett fontos az engedelmesség is.