2020. január 31., péntek

DÉLELŐTT | 
Jézus követése

Igehely: Mt 8:18-22; Kulcsige: Mt 8:22 „De Jézus így szólt hozzá: «Kövess engem, és hagyd a halottakra, hogy eltemessék halottaikat!»”

Egy tanításon föllelkesedett írástudó úgy döntött, hogy gyökerestül megváltoztatja az életét, és követi Jézust, akárhová megy. Nos, ez egy nagyszerű döntés, feltéve, ha betartható. De Jézus tudta, hogy sokkal nehezebb a tanítványi követés, mint ahogy ez a lelkes írástudó gondolta. Áldozatokkal jár. Az áldozat az, amit sokan nem hajlandóak meghozni Istenért, vagy fölháborodnak, hogyha nem tapasztalják azonnal Isten áldását az áldozat nyomán. Ezért gerjedt haragra Káin, mert Ábel áldozatára rátekintett az Úr, de az övére nem, vagyis Ábel állatai hamarabb ellettek, mint ahogy Káin megláthatta volna az új termést. Nem mindig látjuk azonnal kegyes cselekedeteink gyümölcsét, ezért türelemmel kell szolgálnunk. De az Úr Jézus tudta, hogy egyes emberek erre nem képesek. Rögvest zúgolódni kezdenek, ha egy éjszaka nincs fedél a fejük fölött, vagy nem képesek elengedni a hozzájuk közel állók véleményét, még ha az ellenkezik is a mi Urunk akaratával.

Tudod-e hűséges tanítványként mindenben követni Jézust? Fölvállalod-e a hitedet akkor is, ha látszólag nincs minden rendben az anyagiak terén?

Győri Gábor

DÉLUTÁN | 

Nem szomjaznak többé

Igehely: Jel 7:9-17; Kulcsige: Jel 7:16-17 „Nem éheznek és nem szomjaznak többé, sem a nap heve, sem más hőség nem bántja őket, mert a Bárány, aki középen a trónnál van, legelteti őket, elvezeti őket az élet vizének forrásaihoz, és Isten letöröl szemükről minden könnyet.”

János rácsodálkozik arra, hogy olyan embereket szemlél, akik semmi szükséget nem szenvednek. Ezek a testvéreink úgy érkeznek majd a nagy nyomorúságból Isten jelenlétébe, hogy bármit hajlandóak föláldozni a Megváltóba vetett hitükért. Sokkal több nehézségen és nyomorúságon mennek át életükben, mint te és én együttvéve, mégis a legvégsőkig kitartanak. Jézus szavai által boldogok lesznek már itt a földön, minden nyomorúságuk ellenére, mert ragaszkodnak az igazsághoz, és semmilyen kényszer hatására attól el nem térnek.

Képzeld el a legfájdalmasabb, leghatásosabb vallatást, amit azért végeznek rajtad, hogy megtagadd Uradat és Megváltódat! Mennyi ideig bírnád? Ki tudnál tartani a legvégsőkig? Az ige most arra bátorít, ha te is a szenvedők közé kerülnél, legyél kész kitartani, a mi Urunk Jézus Krisztusért! Ha lázadás és zúgolódás nélkül tűröd földi nehézségeidet, minden képzeletet meghaladó módon lesznek betöltve szükségeid odafönt a mennyben.

De, ami itt e földi életünket illeti, Jézus a személyes jelenlétét és segítségét ígérte nekünk naponként. Ő a mi szeretetünk, békességünk és boldogságunk forrása.

Győri Gábor

 Napi áhítat

Igehely: Jn 10:31–42 Kulcsige: Jn 10:35 „Ha isteneknek mondta azokat, akikhez az Isten igéje szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni.”

Az Úr Jézus idejében élő farizeusok semmiképpen nem tudták elfogadni, hogy Ő az Isten Fia, az Atyától lett elküldve, és az Atyával egy. Sőt ezt káromlásnak minősítették, és ezért meg akarták Őt kövezni. A farizeusok és az írástudók nem tudták ezt megérteni, mert nem tartoztak a Jó Pásztor juhai közé.

Isten adhat és adott is némely személyeknek tekintélyt, hatalmat, hogy igazságot és törvényeket alkossanak. Azt olvassuk: „istenek vagytok, a Felséges fiai mindnyájan” (Zsolt 82:6). De megmásíthatatlan és érvényteleníthetetlen törvényt csak Isten adhat.