2020. január 11., szombat

DÉLELŐTT | 
Szenvedés Jézusért

Igehely: Mt 5:1-12; Kulcsige: Mt 5:11-12 „Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek.”

Jézus egyáltalán nem rejti véka alá, hogy aki őt követi, annak szenvedésben is lesz része. Talán ez az egyik legjelentősebb tőrdöfés a mai modern, jóléti társadalom igényeihez idomult siker evangélium képviselői számára. A Megváltó nem visszariasztani vagy kiábrándítani akar minket az érte való szenvedés kilátásba helyezésével, hanem sokkal inkább felkészíteni akar arra, ami elkerülhetetlenül velejárója a krisztuskövetésnek. Ezzel együtt a szenvedést magát egy olyan dimenzióba helyezi, ami felül emeli az embert az őt érő pillanatnyi sérelmen, megvetésen, veszteségen. Az Érte vállalt szenvedés viszi a hívőt legközelebb Krisztushoz. Mert amikor ugyanazokat kell elszenvednie az Isten ellenségeitől, amit az Isten egyszülött Fia szenvedett el, akkor érzi, hogy milyen valóságos és szoros az összetartozás, a közösség. A szenvedést nem kell keresni, a vértanúságot sem kell provokálni. Megjön az majd magától, ha Isten jónak látja, és ha valaki mindvégig engedelmes. Eszembe jut egyik testvérnőnk a gyülekezetből, aki már az Úrnál van, ahogyan hálát adott imádságaiban az „áldott nyomorúságért, ami a Kősziklára űz!”

Drága Testvérem! Kérd az Urat, hogy tegyen méltóvá az Őérte való szenvedésre.

Oláh Lajos

DÉLUTÁN | 

Önként vállalt szenvedés

Igehely: Zsid 10:32-39; Kulcsige: Zsid 10:34 „A foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását is örömmel fogadtátok, mivel tudtátok, hogy nektek értékesebb és maradandóbb vagyonotok van.”

A Biblia azt tanítja és a tapasztalat is mutatja, hogy Isten gyermekei sem kerülik el a szenvedéseket. Jézus pedig felkészítette övéit erre. Nem prédikált nekik siker-evangéliumot, mert nem akarta megtéveszteni őket. Azt mondta: elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé. Ez nem azonos azzal, hogy aki Őt követi és képviseli, az gazdag lesz, boldog lesz, egészséges lesz, sikeres lesz.

Mostani igénk címzettjei nem kevés próbát álltak ki: „Mert egyrészt gyalázásokkal és gyötrésekkel nyilvánosan megszégyenítettek titeket, másrészt társaikká lettetek azoknak, akikkel ugyanez történt. A foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását is örömmel fogadtátok." Igazi okok az elkeseredésre, ugye? Vagy mégsem? Miután megvilágosodtak, (32v.) képesek voltak küzdeni. Ez a megvilágosodás annyit jelent, hogy kitárult a világ és nemcsak a szenvedések képezték a részét, hanem a megváltás és annak teljes beteljesedése: az örök élet is. Így lehetett, hogy „és vagyonotok elrablását is örömmel fogadtátok, mivel tudtátok, hogy nektek értékesebb és maradandóbb vagyonotok van." (34v.)

Kész vagy-e vállalni a szenvedők sorsában való osztozást?

Oláh Lajos

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 13:4–12 Kulcsige: ApCsel 13:12 „Mikor a helytartó látta a történteket, hitt, elámulva az Úr tanításán.”

Isten küldte el Pált és Barnabást, ők voltak a pogánymisszió úttörői. Isten kegyelmét hirdették azoknak, akik addig távol voltak. Cipruson először a zsinagógába vitték az evangéliumot, azonban a helytartó, Szergiusz Paulusz is hallani akarta, mit hirdetnek. Micsoda öröm lehetett megtapasztalni, hogy a világ valóban szomjazik az evangéliumra! A Szentlélek hatalmasan bizonyságot tett, megerősítve az üzenetet, amit hirdettek, amikor Elimás szembeszállott velük, és Isten megvakította őt.