Igehely: Mt 8:23-27; Kulcsige: Mt 8:26 „De ő így szólt hozzájuk: «Mit féltek, ti kicsinyhitűek?» Majd felkelt, ráparancsolt a szelekre és a tengerre, és nagy csend lett.”
Kicsinyhitű. Megtérésem után sokáig a legnagyobb félelmem az volt, hogy Jézus egyszer ezt fogja mondani rólam is. De mit jelent az, hogy kicsiny a hitem? Azt, hogy nem bízok Jézusban egészen. Életem minden percében, minden megélt helyzetben ott kellene lennie az első helyen a gondolatnak, hogy az Úr Jézus akarata valósul most is meg. Hogy ha nem is tetszik, ha nem is kellemes a kialakult helyzet, Ő ki fogja belőle hozni a legjobbat. A legnagyobb áldást tapasztalom meg én és a környezetem, ha mindig bízok Istenben, és nem a saját eszemmel akarom megoldani a problémákat.
Minden helyzetben az Úrra hagyatkozni nagyon nehéz. Különösen akkor, amikor csüggedünk, félünk, vagyis az érzelmeink eluralkodnak rajtunk. Az ilyen időszakok miatt létszükség, hogy kialakuljon az a mindennapi közösség Jézussal, amiben természetessé válik, hogy hozzá fordulok segítségért. Természetessé kell válnia annak, hogy minden helyzetben, még a legapróbbnak tűnő kérdésünkkel is hozzá forduljunk, és tudatosodjon bennünk, hogy Ő ott van, és figyel ránk.
A megdicsőült Jézus Krisztus sohasem alszik, elképzelni sem tudjuk, milyen nagy a hatalma. Az életünkkel pedig csupa jó terve van.
Győri Gábor
Az új földön igazság lesz
Igehely: 2Pt 3:13-14 „De az ő ígérete szerint új eget és új földet várunk, amelyben igazság lakik. Ezért tehát, szeretteim, minthogy ezeket várjátok, igyekezzetek, hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben.”
Alapigénk utolsó, talán jelentéktelennek tűnő szava az, ami meghatározza egész hívő életünk törekvéseinek és cselekedeteinek jelentőségét. Van-e békességünk? Volt-e békességünk akkor és azután, amikor azt a bizonyos véleményt megfogalmaztuk? Volt-e békességünk akkor és azután, amikor azt a bizonyos döntést meghoztuk? Volt-e békességünk akkor és azután, amikor azt a bizonyos cselekedetet megcselekedtük?
Érdemes minden egyes pontját az életünknek ezzel a kérdéssel megvizsgálni. Sokan mondják, hogy a mai világban a legnagyobb hiány a szeretet. Pedig szerintem a békesség. Sok hívő embert ismerek, akik ismerik a szeretetet, és tudnak is szeretni, még sincs békességük.
Amikor imádságban önvizsgálatot tartunk, és őszintén végiggondoljuk, hogy bennünket Isten igazsága, vagy pedig önigaz célok vezérelnek-e, ellenőrizzük önmagunkat a kérdéssel: van-e békességem? Van-e békességem érzelmeimben, gondolataimban, cselekedeteimben? A békesség tehát tökéletes mércéje Isten igazságosságának.
A mi Urunk tökéletes és igazságos új teremtésébe nem mehet be az, aki híjával van a békességnek. Mert az igazság békesség nélkül csupán önigazolás.
Győri Gábor
