Igehely: Lk 5:33-35; Kulcsige: Lk 5:35 „De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, akkor azokban a napokban böjtölni fognak.”
Az embereket általában a külsőségek foglalkoztatják. Ez a hit megélésénél is igaz. Kétségtelen, hogy a hitből fakadó cselekedeteknek láthatóvá kell válni. Ugyanakkor Jézus maga mondta – épp a böjt és ima kapcsán – hogy ne úgy végezzétek, hogy az emberek lássák és elismerést tegyenek. (Mt 6) Jézust is számon kérik, hogy miért nem gyakorolják a jól megszokott, külsőleg is látható kegyességi formákat. A kérdésre elgondolkodásra késztető kérdéssel felel.
Aki volt már menyegzőn, tudja, hogy ott nem jellemző a böjt. Az ünnepen nem az önmegtartóztatás az elvárás. (A mértékletesség azért fontos ott is.) Ezzel mutat rá az Úr arra, hogy a jelenlétében, lenni, vele közösségben lenni az olyan ünnepi állapot, mintha menyegzőn lennénk. Ezzel együtt egy hatalmas kijelentést tesz arra nézve, hogy személyében valami új érkezett. Olyan, amit nem lehet régiekhez kötni, elavult formákba tölteni. Az új tartalom, új formát igényel. Ennek kivitelezése nehéz, ezt maga Jézus is elismeri. Aki az óbort itta, az azt állítja, hogy az a jó – de a Károli fordítás ad egy kis talányt: „… aki ó bort iszik, mindjárt újat nem kíván…”
Takács Zoltán
Elhívtam és vezetem
Igehely: Ézs 48:11-22 Kulcsige: Ézs 48:15 „Én, én mondtam meg, el is hívtam őt, vezettem, hogy sikerrel járjon útján.”
Szükséges-e újra megszólítani azt, aki már korábban elhívott lett? Kell-e megerősíteni olykor az elhívást? Fontos-e tudatosítani és mélyíteni az elhívás lényegét, célját, a feladatokat? Mindenképpen. Isten népe is, mint elhívott közösség kapja újra a kérdéseket, az elgondolkodtató tanácsokat.
Az elhívás a kezdet, utána jön a vezetés. Az első engedelmesség a hívásra való pozitív válasz: Megyek Uram! A további engedelmesség pedig az éppen aktuális lépésekre irányuló vezetés elfogadása: Teszem, Uram! Az elhívásnak engedni is nagyon nehéz, hiszen nem látjuk az utat, nem ismerjük a kihívásokat, a harcokat. Azonban az aktuális vezetést végrehajtani is nagy próbatétel. Isten ugyanis tud olyan utasításokat adni, amiben erős irányváltásra van szükség. Gondoljunk arra, amikor Isten Pált Kis-Ázsia helyett Macedónia felé akarta vezetni. Ilyenkor tiltakozunk, mert nem észszerű, nem az eddigi logika szerinti.
Egy életmódváltás betegség miatt, egy munkahely vagy lakóhely váltás, egy új szolgáltba állás, mind nehéz döntést igényel. Ha ilyen döntésben küzdünk, jusson eszünkbe az Úr szava: „… akit az Úr szeret, az hajtja végre akaratát ...”
Takács Zoltán
