2020. április 4., szombat

DÉLELŐTT | 
Isten országában más az első

Igehely: Mt 21:28-32; Kulcsige: Mt 21:31 „Ki teljesítette a kettő közül az apja akaratát? Azt felelték: Az első. Jézus erre ezt mondta nekik: Bizony mondom nektek, hogy a vámszedők és a parázna nők előttetek mennek be az Isten országába.”

„De mi a véleményetek erről?” (28v.) Igehely: és a vallásos vezetők nem térhettek ki e példázat elől! A Jézust faggató zsidók olyanok voltak, mint a második fiú. Kegyes, istenfélő színben tüntették fel magukat. Nem ismerték el, hogy ők bűnösök és meg kell térniük. A második fiú azokat jelképezi, akik bűnben éltek, de megtértek, bemerítkeztek és elindultak Isten akaratának cselekvésében. Az Isten hívására kétféle választ lehet adni: Igen vagy nem.

„Ki teljesítette a kettő közül az apja akaratát?” (31v.) A nekünk szegezett kérdés: ki teljesíti ma az Atya akaratát? Neked, melyik fiúhoz hasonlít az életed?

Az első fiú egy megtért dorbézoló, részeges, kicsapongó ember. Az a hívő, akiben kiáradt a Krisztus szeretete, (Róm 5:5) és evangelizál. Őszinte, hiteles, egyenes jellemű ember, adakozó és tiszta életű, aki azokat jelképezi, akik az élő közösséget, Istent keresik és imádják. A második fiú jelképezi azokat, akiknek vallásos életük a kegyesség látszatának fenntartásában merül ki, akik, jóllehet fogadalmat, ígéretet tettek, de elutasítják, hogy engedelmeskedjenek Krisztusnak. Akik gyümölcsözőnek mutatják magukat, de nem azok.

Székely Béla

DÉLUTÁN | 

Megpróbált ifjúság

Igehely: JSir 3:18-27; Kulcsigék: JSir 3:25-27 „Jó az Úr azokhoz, akik benne reménykednek, akik hozzá folyamodnak. Jó csendben várni az Úr szabadítására. Jó, ha a férfi már ifjúkorában igát hordoz.”

Jeremiást fiatalon hívta el Isten egy nehéz történelmi korban. Sokszor találta magát nyomorúságban és csüggedésben, amilyért hitéért megvetették. De szenvedett az őt körülvevő romlás miatt és azok következményeiért. (1:8) Magányosnak és reménytelennek látta olykor helyzetét, ilyenkor pedig Istent és ígéreteit távol érezte magától. Mit tett Jeremiás? Lelki fájdalmában megszólítja Istent, és valami megváltozik benne: „de, ha újra meggondolom, reménykedni kezdek.” (21v.) Megpróbáltatásainkban imádkozzunk mi is, és amit megértett Jeremiás nekünk is jó tudni Istenről:

a. Szeret az Úr (22v.) – ezért nincs végünk. „Mért szeret Isten, mért szeret még? Hogy lehet, mért nem mondja ki: Elég!” (HH 132)

b. Nem fogyott el irgalma (23v.) – ajándékai, bocsánata, hűsége.

c. Jó az Úr - érdemes benne reménykedni. Jó várni szabadítását. Jó, ha a férfi már ifjúkorában igát visel. (27v.) Nem a bűn igáját, hanem a Krisztusét, a felelősség terhét. Jó volt, ma is jó és ezután is jó lesz nekem is, ha igát kell viselnem. A nehézségek nem azért vannak, hogy tönkretegyenek. Ha az Úr már ifjúságunkban reánk teszi, erős jellemmé fejlődhetünk, és áldás leszünk mások számára.

Székely Béla

 Napi áhítat

Igehely: Róm 3:9–20 Kulcsige: Róm 3:12 „Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem.”

A római gyülekezetnek írt levélben Isten elmondja, hogy milyen súlyos következményei voltak Ádám és Éva engedetlenségének. Amikor az első emberpár vétkezett, kikerültek Isten jelenlétéből, és megromlott a szívük. Azóta mindenki megromlott szívvel és Isten nélkül kezdi a földi életet. Csak növelni tudjuk bűneinkkel az adósságot Isten felé, nem tudunk jót cselekedni. Mivel ennyire gonosszá lett az emberi szív, a megoldás egyedül a szívcsere. Szükségünk van egy új, megváltozott szívre.