2019. szeptember 5., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A Szentlélek szolgálata a szentekért

Igehely: Róm 8:26-30; Kulcsige: 8:27 „Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek szándéka, mert Isten szerint jár közben a szentekért.”

Nem kell nagy bajnak történnie ahhoz, hogy szembesüljünk erőtlenségünkkel, gyengeségünkkel. Még a legerősebbeket is leteperheti az ellenség. Mindannyian szorultunk már segítségre, és átéltük azt a könyörületet, hogy valaki csak úgy jött, segített rajtunk a bajban, és csendesen továbbment. Így segít Isten Szentlelke is a benne hívőkön. Nem is csak alkalmanként, hanem folyamatosan. Számíthatunk a nagy Pártfogóra, a nagy Segítőre.

A Szentlélek szolgálata nem bőröndcipelésben, fahordásban vagy egyéb fizikai segítségnyújtásban mutatkozik meg. Ő a Mindenható Istennel való kapcsolatunkban segít. Megtanít úgy imádkozni, ahogyan közeledik a gyermek az Atyjához: bizalommal, természetesen, lényegre törően. Megajándékoz azzal a bizonyossággal, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk (Róm 8:15-16). Amikor az Istennel kapcsolatos érzéseinket vagy vágyainkat nem tudjuk szavakba formálni, ilyenkor a Szentlélek azonosul velünk, magára veszi legmélyebb vágyódásunkat, és tolmácsolja kristálytisztán Isten felé. Ezzel a tudattal bátran kezdhetjük a napot. Atyánk tudja dolgainkat, és kezében tartja sorsunk irányítását. Bármi történjék is velünk, azt jóra változtatja (28.v.).

Nagy István

DÉLUTÁN | 

Imádkozz, hogy felismerd akaratát!

Igehely: 2Sám 5:17-25

Mai témánk szorosan kapcsolódik a tegnapihoz. Csak úgy lehet Istennel tervezni, ha felismerjük akaratát. Akarata felismerésének egyik módja az imádkozás. Az imádkozás egyik eredménye pedig, hogy képesek leszünk ráhangolódni Isten akaratára.

Olvasva a kijelölt történetet, talán azt mondod: „így könnyű harcolni, így nem nehéz győzni”. Valóban felbecsülhetetlen előnye volt Dávidnak a filiszteusokkal szemben. Soha nem indult bizonytalan csatába. Mindig előre tudta az ütközet kimenetelét. Csak annyit kellett tennie, hogy megkérdezze az Urat, majd annak megfelelően cselekedett. A második csata előtt ráadásul még pontos utasítást is kapott arra, hogy honnan támadjon, és arra is, hogy mikor.

Mi is, Dávidhoz hasonlóan, tudjuk, hogy a győzelem nem a mi érdemünk. Ő alázattal, Istennek adva a dicsőséget, mondja: „Áttört az Úr ellenségeimen, mint víz a gáton.” Isten láthatatlanul, de megtapasztalható módon előttünk jár a harcban, és Ő győzi le ellenségünket.

Imádkozz minden döntésed előtt, indulj, ha Ő mondja, hidd el, hogy ígérete szerint előtted megy, és éld át a győzelem örömét, dicsőítve Őt ezért!

Nagy István

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:1–6 Kulcsige: ApCsel 21:4 „Felkerestük a tanítványokat, és ott maradtunk hét napig. Ők a Lélek indítására azt mondták Pálnak, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.”

Az Úr szolgája, Pál, Jeruzsálem felé halad, bár tudja, hogy ott nyomorúság vár rá. Megy, mert tudja, mi a küldetése, tudja, mi az élete legfőbb célja: bizonyságot tenni Jézus Krisztusról, a Megváltóról. Elvinni azt a jó hírt minél több embernek, hogy Jézus legyőzte a halált, nem számít, milyen távolságot kell megtenni, vagy milyen áldozatot kell vállalni ezért.

Mi tudjuk, hogy milyen irányba haladunk? Hála az Úrnak, hogy igen, tudhatjuk: a mennyei Jeruzsálem felé tartunk. Célunk az, hogy örökké ott legyünk majd Megváltónkkal és a megváltottakkal.