2019. szeptember 12., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Isten igazsága az evangélium

Igehely: Róm 10:4-13; Kulcsige: 10:9 „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz.”

Isten a törvényeit és parancsolatait az embernek adta, hogy aki cselekszi azokat, éljen azok által. Nem a cselekedetek szereznek örök életet, hisz akkor Krisztusnak nem kellett volna meghalnia. Isten szavának hittel való megcselekvése által nyeri el az ember azt az életet, amelyet Krisztus szerzett meg a golgotai kereszten. A törvény Krisztushoz vezet, az igehirdetés Krisztusra mutat, a hívő ember bizonyságtétele pedig Krisztusról beszél. Csak Őáltala nyerhet az ember örök életet. Felismerted már megmentődként Krisztust? Segítségül hívtad már Őt az életedben?

Isten gyermekeinek a hit beszédeit kell hirdetniük, Isten dolgait, melyek az Ő lényéről s cselekedeteiről szólnak. Hallásából hit fakad az ember szívében, legyen az bármilyen ember, tartozzon bármely nemzethez. Csak ha hall arról a kegyelemről, amit Isten vele cselekedett, akkor tudja segítségül hívni Istent. Eszköz vagy-e ebben? Mit szoktál hirdetni, kiről szólnak a szavaid?

Kelemen S. Sándor

DÉLUTÁN | 

Megváltva a Bárány vérével

Igehely: 1Pt 1:18-21

A világtörténelem legfontosabb napja az, amikor Jézus Krisztus az Atya Isten elé járult értünk, emberekért. Nyomorult, bűnökben vergődő életeket látott, s tudta jól, hogy láncaiból nem tud senki megszabadulni. Abból csak úgy tud kijutni bárki is, ha Ő segít, kivált abból, kihoz onnan, s egy új életet ad. A megváltás nem ment ingyen Boáznak sem, és Isten Fiának sem. Csak míg az egyik pénzzel fizetett, a másik a saját vérével. A legdrágább fizetőeszközzel lettél megvásárolva, kedves olvasóm, Isten Fia számára, hogy többé ne önmagadnak élj, ne a földi hiábavalóságok után fuss, hanem egy új életben járj Krisztussal.

Akinél végbement a megváltás, annak nem kell már a régi gazdájának szolgálnia. Sok minden uralhatja, irányíthatja az embert: az érzései, az indulatai, a tervei, a másoknak való tetszés vágya, a „ne lógjak ki a sorból”– gondolata, az anyagiak birtoklása, a test szépsége, gyönyörei vagy éppen, hogy jó magasra jusson a ranglétrán. A gazdacsere után viszont a megváltott ember ezektől szabad. Vágya, hogy a Lélek szerint éljen az Isten tetszésére.

Kelemen S. Sándor

 Napi áhítat

Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”

Pál apostol szeretetteljes szívességkéréssel fordul Filemonhoz, mint testvéréhez az Úrban. Megtehetné, hogy parancsoljon is, de nem teszi. Onézimoszról van szó, aki Filemonnál szolgált és megszökött, de közben Pált és Jézust megismerve megtért, és hasznos lett a szolgálatban. Pál szeretné, ha Filemon visszafogadná őt, aki már neki is hasznos lehet. Pálnak az a szeretetteljes kérése Filemonhoz, hogy úgy fogadja Onézimoszt, mintha magát Pált fogadná. Ez keresztyén kötelessége is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis önként, szeretetből fogadná vissza, és nem csupán kötelességből.