2019. október 26., szombat

DÉLELŐTT | 
Az asszony, aki előre látott

Igehely: Mk 14:1-9; Kulcsige: 14:8 „Azt tette, ami tőle telt: előre megkente a testemet a temetésemre.”

Az Úr Jézus földi pályafutása végéhez közeledett, s már csak két nap volt a páska ünnepéig. A főpapok és az írástudók, akiknek tanítaniuk kellet volna a népet, nem ismerték fel Jézusban a Messiást, hanem azon tanakodtak, hogyan öljék meg. Figyelemre méltó János evangélista megjegyzése: „Az övéi közé jöve, de az övéi nem fogadták be őt.” (Jn 1:11- Károli) Jézus Betániában a leprás Simon házánál volt, amikor egy nő háromszáz dénár értékű drága kenetet töltött a Mester fejére. Erre az ott levők közül egyesek így bosszankodtak: „Mire való a kenetnek ez a pazarlása?” (4.v.) Ha eladták volna, értékét szét lehetett volna osztani sok szegény között. Jézus ekkor megszólalt s ezt mondta: ne bántsátok, jó dolgot tett, megkente a testemet a temetésre. Szegények viszont mindig lesznek köztetek, de amit ez az asszony tett, mindenütt hirdetni fogják.

Te mennyire szereted Jézust? Mire volnál kész megtenni érte? Ő úgy szeretett, hogy az életét adta értünk. Tégy vallomást neki: „Szeretlek Jézusom, tudom enyém vagy…, ha egykor szerettelek, az most vagyon.” (HH 683)

Simon András

DÉLUTÁN | 

Sem paráznák, sem részegesek

Igehely: 1Kor 6:9-11

Amikor egy evangelizációs estén Isten megkönyörült rajtam és hozzá fordulhattam, megvallva bűneimet, egy ehhez hasonló Ige volt olvasva a Jelenések könyvéből. „Tisztátalanok pedig nem jutnak be oda, sem olyanok, akik utálatosságot cselekesznek, hanem csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.” (Jel 21:27) Ahogy ezt hallgattam, először még meg is nyugtattam magam, hogy én nem vagyok sem parázna, sem tisztátalan, utálatosságot sem cselekedtem. De Isten Szentlelke csendben kezdte tudtomra adni, hogy ezeket lehet nem tetted, de ittál, loptál, hazudtál, rágalmaztál stb. Akkor összetörtem, és kértem Isten kegyelmét: „Istenem légy irgalmas nekem bűnösnek”, és éreztem, ahogy Isten megbocsát s felszabadít.

Ha bármilyen bűnben élsz, amit takargatsz és még nem vallottál meg, meddig akarod halasztani? Lehet, egyszer bánni fogod, hogy most elszalasztod a jó lehetőséget. Sem paráznák, sem részegesek nem öröklik Isten országát. Valld meg bűneidet és tisztulj meg Jézus vére által! Akkor te is Isten országát örökölheted.

Simon András

 Napi áhítat

Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”

Pál apostol szeretetteljes szívességkéréssel fordul Filemonhoz, mint testvéréhez az Úrban. Megtehetné, hogy parancsoljon is, de nem teszi. Onézimoszról van szó, aki Filemonnál szolgált és megszökött, de közben Pált és Jézust megismerve megtért, és hasznos lett a szolgálatban. Pál szeretné, ha Filemon visszafogadná őt, aki már neki is hasznos lehet. Pálnak az a szeretetteljes kérése Filemonhoz, hogy úgy fogadja Onézimoszt, mintha magát Pált fogadná. Ez keresztyén kötelessége is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis önként, szeretetből fogadná vissza, és nem csupán kötelességből.