2019. november 19., kedd

DÉLELŐTT | 
Isten jelenléte megváltoztat

Igehely: Lk 9:28-29; Kulcsige: 9:28 „E beszédek után mintegy nyolc nappal Jézus maga mellé vette Pétert, Jánost meg Jakabot, és felment a hegyre imádkozni.”

Útban Jeruzsálem felé, Cézárea Filippiben, a császárkultusz akkori fellegvárában Jézus megkérdi tanítványait, hogy kinek mondják Őt. Péter hitvallására – Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia – Jézus azt feleli, hogy ez nem test és vér, hanem a mennyei Atya kijelentése. A három bizalmas tanítvány kiváltsága, hogy Jézus magával viszi őket a hegyre imádkozni, ami az ószövetségi gondolkozásban Isten kijelentésének a helye volt. Óriási lehetőség ez Péter, János és Jakab részére, hogy tanúi legyenek az Isten jelenlétében történő változásnak, ami abban állt, hogy Jézus ábrázata elváltozott, a ruhája fényesen ragyogott. Jézus valódi kiléte és mennyei dicsősége imádság közben tárul fel valóságosan előttünk.

Éljünk naponként az imádság lehetőségével, hogy Isten jelenlétében mi is változást éljünk át! Ki Jézus a te számodra? Milyen változásokat eredményezett életedben a Vele töltött idő? Milyennek látja környezeted a benned lakozó Krisztust?

Kiss Zoltán

DÉLUTÁN | 

Lélekben és igazságban

Igehely: Jn 4:19-26

A samáriai asszonnyal való tartalmas és eredményes beszélgetése során Jézus a hangsúlyt az imádat helyéről annak hogyanjára helyezi át. A vallásos embernek fontosabb a hely, a templom, a program, mint Isten elvárása, tetszése. Az őszinte imádat magába foglalja az Imádott ismeretét, aki semmilyen körülmények között nem lehet más, mint a zsidók Messiása, a világ Üdvözítője. Ebből fakadóan: igaz imádók csak a bűneiket elismerők, és az abból szabadultak lehetnek, akik lelkük mélyéből és őszintén közelednek Istenhez. Akik a Lélek késztetésére és a Jézustól kapott igazság(osság) által hódolnak a Mindenható előtt, aki Jézus által kijelenti magát, és megjelent mindent az utána őszintén vágyakozóknak. Megpróbáltam elképzelni, milyen meglepetést okoztak ennek az asszonynak Jézus szavai: „Én vagyok az, aki veled beszélek!”

Kívánom, hogy Krisztus jelenlétét tapasztalja meg ma este is minden kedves olvasó, hogy lélekben és igazságban történő imádatunk által találjon minket olyanoknak, amilyeneket Ő keres.

Kiss Zoltán

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”

Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.