2019. március 14., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Megszentelődni az igazsággal

Igehely: Jn 17:16-19; Kulcsige: 17:19 „A főpap pedig tanítványai és tanítása felől kérdezte Jézust.”

Megtérésem után, tizenéves koromban, egy időben csalódottnak éreztem magam, mert szerettem volna szentebb lenni, de nem sikerült. A Sátán már azzal kísértett, hogy „a szentség, önmegtagadás, tökéletesség egyáltalán nem neked való. Felejtsd el!” Az Úr nem hagyott elsodródni, hanem megérttette velem, hogy én nem tudom magamat szentté tenni. Ez az Ő munkája, az Ő csodája. Ahhoz hasonlóan, ahogy képtelenek vagyunk önmagunkat megszabadítani a bűntől, nem tudjuk magunkat megtartani, sem szentté tenni. De Ő meg tudja, és meg akarja tenni.

Meg kell értenünk a különbséget a szentség és a megszentelődés között. A megszentelődés nem egy pillanat műve, hanem egy életen át tartó folyamat. Ő szentnek nyilvánít megtérésünk pillanatától, de formáló munkájának – néha fájdalmas – útját nem kerülhetjük el. Mi a megszentelődés eszköze? Az igazság. Isten igazsága. Az igazság szabadít meg, és az igazság szentel meg. Az Ige igazsága, a testté lett Ige, az írott ige, az olvasott, hallott, engedelmesen megtartott ige. A megszentelődés útján haladsz? Meddig jutottál el?

Sallai Jakab

DÉLUTÁN | 

Nem tette meg

Igehely: Jón 3:1-10

Az isteni ítélet visszavonásának klasszikus példája a niniveiek megtérése. Nagyon sok példa van arra, hogy Isten kegyelmet gyakorol az ítélet végrehajtása helyett. Ez az Ő irgalmas voltát hirdeti. Jónás prédikációjából teljesen hiányzott a megtérés és kegyelem lehetősége (talán szándékosan hagyta ki), mégis megtértek az emberek. Megtérésükkel nem Istent akarták kifizetni. Nem is gondolták úgy, hogy ha megtérnek, akkor Isten tartozik nekik azzal, hogy megbocsásson. Azonnal rátapintottak a megtérés lényegére és hogyanjára. Királyi rendeletben hirdették, hogy böjtöléssel és zsákruhában „kiáltsanak teljes erővel Istenhez, és térjen meg mindenki a rossz útról, és hagyjon fel erőszakos tetteivel.” Ezzel nem Istenre akartak nyomást gyakorolni, vagy zsarolni Őt, hanem teljes alázattal megértették, hogy az Ő kegyelmétől függ az életük. „Ki tudja, talán felénk fordul és megszán az Isten, megfékezi izzó haragját, és nem veszünk el.” Nincs ebben semmi követelőzés. Ez az igazi megtérés. Ilyen lelkület van benned is?

Sallai Jakab

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”

Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.