2019. május 27., hétfő

DÉLELŐTT | 
A vágyott gyermekek

Igehely: 1Móz 30:1-8, 22-24; Kulcsige: 30:1b „Ezt mondta Jákóbnak: Adj nekem fiakat, mert ha nem, belehalok!”

„Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom” (Zsolt 123:3). Az Ószövetség így mutatja be a gyermek értékét. Természetes kívánság volt, hogy Ráhel gyermekre vágyott, és meddőségében személyiségének csorbulását látta. Szinte minden ember fedezhet fel önmagában olyan hiányosságot, gyarlóságot, amely saját személyének alábecsüléséhez vezet. Képzeljük el ennek az asszonynak a mély fájdalmát! Mennyi érzelem és harc övezi életünk különböző területeit!

Küzdenem kell, hogy helyes vágyaim teljesüljenek? Kihez fordulunk vágyainkkal, kéréseinkkel? Elsősorban ahhoz, aki legközelebb áll hozzánk. Jelen esetben Ráhel a férjéhez fordul mérhetetlen fájdalmával, hisz a gyermekvállalás akkor halálosan fontos volt. Isten követi a folyamatot, és beavatkozik teremtő és helyreigazító hatalmával: „Az Úr azonban megemlékezett Ráhelről is: meghallgatta őt, és megnyitotta a méhét.”

Szeretnél-e Istentől kapott és általa megáldott gyermekeket? Van a szívedben olyan Istentől kapott ígéret, ami még nem teljesült?

Bódis László

DÉLUTÁN | 

Az adópénz tanítása

Igehely: Mt 22:15-22

Gyakran kerülünk mi is olyan helyzetbe, amikor nehéz megfelelni egy-egy csalafinta, csűrcsavaros kérdésre. Mint látjuk, az Úr Jézus sem volt mentes a kísértésektől. Ő viszont határozott és félreérthetetlen modorral tudott helyes választ adni. Akár a pusztában a Sátánnak, de itt is a zsidóknak, világos választ ad. Megmutatja egyszerű gyakorlati példa által, hogy nem kell összekeverni a földi hatalmat a mennyeivel, az emberi elvárásokat az istenivel. A Mester rendet rak az okoskodók fejében, és világossá teszi, hogy nem lehet kijátszani a két világot öncélúan egymás ellen. Sajnos, azóta is sokan szeretnék ezt tenni. Vagy éppen ravaszul másoknak csapdát állítani az ilyen, vagy hasonló kérdésekkel.

De feltehetem a kérdést: Mi van bennem? Az én fejemben, szívemben rend van? Az Ige a meghatározó, vagy a környezetem hatásai? A világi, pogány vagy félkeresztyén gondolkodásmód formál engem? Álljunk a sarkunkra! Ne engedjünk abból, ami az Istené! De abból sem, ami az emberé! Adjátok meg mindenkinek, amivel tartoztok! Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek!

Bódis László

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
5 + 2 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”

Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?