2019. június 13., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A Pártfogó Jézusról tesz bizonyságot

Igehely: Jn 15:26-27; Kulcsige: 15:26 „Amikor eljön a Pártfogó, akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam.”

Micsoda önzetlen küldetést vállalt a Lélek. Eljött a földre, hogy megismertesse Jézust és beszédeit az enyészettől megőrizze. Tehát nem önmagáért, hanem valaki másért van itt. A Lélek Jézusról tesz bizonyságot, ami tanúskodást jelent, szóban és tettben. Vajon milyen tanú Ő? Igaz vagy hamis? Mi az Úr válasza? (26. v.) János már elmondta, hogy Jézusról bizonyságot tesznek azok a tettek, amelyeket véghezvitt. (5:36) Az Atya is mellette tanúskodik, (5:37) és az Ószövetség is. (5:39) Most újabb tanúkról szerzünk tudomást: az egyik a Pártfogó, a másik a szemtanúk – Jézus tanítványai, akik kezdettől vele voltak. Sosem értettem, miért kérdőjelezik meg számosan Jézus történelmi személyét, de másokét – sokkal kevesebb bizonyítékkal fenntartás nélkül elfogadják?

A Pártfogó tanúskodása mindenekelőtt belső, szívben történő. Miközben akkor a szemtanúk, ma pedig a hívő bizonyságtevők Jézusról beszélnek, a Szent Szellem meggyőző munkát végez a szívben. Jézust elérhetővé és vonzóvá teszi. A szívet pedig készségessé, hogy önként és szabadon válassza Őt.

Mit mondott neked a héten és ma reggel a Lélek Jézusról?

Boros Róbert

DÉLUTÁN | 

A prófétalelkek engednek egymásnak

Igehely: 1Kor 14:26-33

A gyülekezet nem az enyém, de a tied sem! Nem a lelkipásztoré, diakónusé, az alapító tagoké, de még a legtöbbet adakozóé sem! A gyülekezet Krisztusé, mi pedig csak szolgák, meg sáfárok vagyunk. De mi a helyzet az összejövetelekkel, istentiszteletekkel, amiről igénk szól? Kisajátíthatja-e valaki a program összeállítását? Csak a „felszentelteké” a szolgálat kiváltsága? Képes vagyok-e olykor (el)hallgatni, amikor jobb, ha csak Istenhez és önmagamhoz szólok a közösségben?

Zűrzavar vagy békesség? Mit szeretnénk a gyülekezetben és az összejöveteleken? A békesség feltétele ez: alárendelt lélek (lelkület), alázatos hozzáállás. De azzal, hogy mindig csak az egyik „hallgat el” a gyülekezetben, nem lesz békesség! Pál kölcsönös alárendelésről beszél. Ma én, holnap te, jövő alkalommal lehet mindketten. Érdekes, hogy bár a próféták legfontosabb „munkaeszköze” a beszéd, amivel Isten üzenetét közvetítik, mégis abban neveli őket most a Lélek, hogy tanuljanak hallgatni és egymást meghallgatni is. Nagy lecke ez!

Boros Róbert

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
5 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 23:1-3.11-15 Kulcsige: 2Kir 23:3

A király, aki felismeri az élő Istent, megérti parancsait, odatereli az egész népet az Úr házába, így nyer újra értelmet „én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!” (Józs 24,15). Megünnepelték az Egyiptomból való szabadulást, megemlékeztek arról, amit értük tett a Seregek Ura. A jósiási reform két eseményt kapcsol össze, amelyeknek, így együtt van nagy hordereje az Isten népére nézve: előkerül a szent irat (sola scriptura), a helyes tanítás és megtörténik a szövetségkötés. Egyik a másik nélkül nem hoz életet.