2019. július 6., szombat

DÉLELŐTT | 
A Messiás országának kiterjedése

Igehely: Zak 14:1-21; Kulcsige: 14:9 „Az Úr lesz a király az egész földön. Azon a napon az Úr lesz az egyetlen Isten, és neve az egyetlen név.”

„Íme, eljön az Úr napja”– így kezdődik a mai rész, és mintegy újra bebiztosítja a prófécia hallgatóit, és olvasóit arról, hogy Isten ígérete nem változott, nem késik, hanem biztosan eljön. Isten a maradék győzelméről ír, arról, hogy Isten maga fog érettük harcolni, és ezért biztos a győzelem. A harc, amiről beszámol a próféta, eléggé sötét kimenetelű lenne a nép részére, de Isten megígéri, hogy nem hagyja el őket, sőt velük harcol.

Isten népe nem törik meg, nem pusztul el, hanem a nagy nyomás ellenére győzedelmeskedik, kiterjed az országlása, hatalma növekszik. Isten csodája ez! Ez az, ami minden embernek, aki Istenbe vetette a hitét, erőt ad arra, hogy napról napra megvívja a hit nemes harcát. Hiszen tudjuk, hogy az Úr az egész föld Királya, aki nem zsarnoksággal vagy fenyegetéssel uralkodik, hanem kegyelemmel és irgalommal. Járuljunk hát Isten királyi székéhez ma is bizalommal, és hozzuk elé mindazt, ami elfordíthatná szemünket a célról, a mennyek országáról!

Szilágyi Norbert

DÉLUTÁN | 

Hitünk mellé ragasszunk…

Igehely: 2Pt 1:5-11

Mi a keresztyén élet célja? Miért hordozom a krisztusi nevet? Hogyan mutathatom be másoknak, hogy ki is Krisztus számomra? E kérdések helyes megválaszolása és megélése az, ami mindennapjainkat átformálja valódi keresztyén életté.

Krisztus azért adta életét, hogy aki hisz, el ne vesszen! Hitünket pedig a cselekedeteinkkel tudjuk bemutatni másoknak. Péter felhívja figyelmünket, hogy emberséggel, ismerettel, önuralommal, állhatatossággal, kegyességgel, testvéri szeretettel és minden ember iránti szeretettel mutassuk be hitünket. Amennyiben hitünket ilyen módon mutatjuk be az embereknek, ezzel vonzóvá tesszük a krisztusi életet számukra. Krisztus életét figyelve azt látjuk, hogy az Atyával való kapcsolatáról nem beszéd által, hanem cselekedetek által győzte meg azokat, akik követték Őt. Krisztusi életünket hasonlóképpen nem elég szavakban kifejezni. Életünk legyen az a prédikáció, amely másokat Krisztushoz vonz: a Krisztusba vetett hit cselekvő hit!

Életünket megvizsgálva nézzük meg, hogy hiányos-e a mi hitünkről szóló bizonyságtétel?

Szilágyi Norbert

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
4 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Jn 10:31–42 Kulcsige: Jn 10:35 „Ha isteneknek mondta azokat, akikhez az Isten igéje szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni.”

Az Úr Jézus idejében élő farizeusok semmiképpen nem tudták elfogadni, hogy Ő az Isten Fia, az Atyától lett elküldve, és az Atyával egy. Sőt ezt káromlásnak minősítették, és ezért meg akarták Őt kövezni. A farizeusok és az írástudók nem tudták ezt megérteni, mert nem tartoztak a Jó Pásztor juhai közé.

Isten adhat és adott is némely személyeknek tekintélyt, hatalmat, hogy igazságot és törvényeket alkossanak. Azt olvassuk: „istenek vagytok, a Felséges fiai mindnyájan” (Zsolt 82:6). De megmásíthatatlan és érvényteleníthetetlen törvényt csak Isten adhat.