2019. február 5., kedd

DÉLELŐTT | 
Csak ez tehet szabaddá

Igehely: Jn 8:31-38; Kulcsige: 8:32 „Megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.”

Jézus tudta, hogy az ige hallgatása, megértése, befogadása és megtartása segítheti hallgatóit a tanítvánnyá válásban. Az Úr tanítványainak az a kiváltság jutott, hogy megismerjék az igazságot, ami szabaddá teheti őket. Van vélt és valódi szabadság. A zsidók úgy vélekedtek, hogy ők szabadok, mert Ábrahám utódai. Viszont megfeledkeztek arról, hogy a Római Birodalom igája alatt éltek. Tehát szabadságuk csak vélt, s nem valódi, igazi szabadság volt.

A Mester mindenekelőtt nem a nemzeti szabadságra gondolt, hanem a lelki szabadságra. Ábrahám valódi utódai azok, akik a szabadító Igét, az Urat hittel elfogadják. A szolgaság alatt az Úr a bűn szolgáit értette. Ebből a szolgaságból csak a Fiú tehet bárkit szabaddá. Isten az Ő Fia érdeméért fogadott minket gyermekeiül. A Fiú érdemében többé már nem szolgák, hanem fiak, vagyis örökösök vagyunk. A legnagyobb szabadságunk az, hogy mennyei Atyánkhoz – és Krisztusban egymáshoz is – a szeretet köteléke köt minket a kegyelem által. Ebben a szabadságban az is jó, hogy szabad nem vétkezni. Öröm, boldogság e nagy családhoz tartozni. Ugye, te is e csodálatos családhoz tartozol már?

Gergely Pál

DÉLUTÁN | 

A lopás bűne

Igehely: Jak 5:1-4

Isten törvényében a lopás is a tiltott tevékenységek közé tartozik. A Teremtő nem gazdagot és szegényt, hanem embert teremtett. A Biblia mégis több helyen beszél gazdagokról és szegényekről. Hogy jelent meg e társadalmi megkülönböztetés? Bűn-e a gazdagság? Önmagában nem. Ha tisztességes úton, Isten áldásaként jutott hozzá valaki, hálás is érte, nem tette tönkre jellemét, ha kézben van tartva, nem a szívben, akkor minden rendben van. Érdem-e a szegénység? Az üdvösség szempontjából nem, de Megváltónk ezt prédikálta: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.” (Mt 5:3)

Igénk szerint miért és mire figyelmezteti Jakab apostol a gazdagokat? Arra, hogy ne zsarolással, lopással, visszatartással, igazságtalan úton, jogtalanul, a szegényeket megkárosítva gazdagodjanak, mert az ilyen tevékenységet Isten megítéli és megbünteti. Az Úr Jézus arra figyelmezteti hallgatóit, hogy a földi kincseknek, gazdagságnak több ellensége van. Ilyen például a moly, a rozsda vagy a tolvaj. Megváltónk a kincsgyűjtés, az igazi gazdagodás helyéül a mennyországot ajánlja, ahol a kincsnek, gazdagságnak semmilyen ellensége nincs, lopásról szó se lehet, mert ott nincs bűn, nincs tolvaj.

Gergely Pál

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
2 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 5Móz 1:29–38 Kulcsige: 5Móz 1:36 „Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mert ő hűségesen követte az Urat.”

Józsué és Káléb a hit emberei voltak. A próbákban megerősödött a hitük, mert bíztak Isten ígéretében. A nép miért hátrált meg? Valószínűleg azért, mert a láthatókra néztek és megijedtek. Mózesről azonban azt olvassuk: „Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant” (Zsid 11:27). Az, hogy ő nem ment be a földi Kánaánba, részben a nép számlájára írható: „Rám is megharagudott az Úr miattatok, és azt mondta: Te sem mégy be oda” (5Móz 1:37). Láthatjuk, hogy a hit, a bizalom és a hűség mellett fontos az engedelmesség is.