2019. február 26., kedd

DÉLELŐTT | 
Parancsolatában is ott az örök élet

Igehely: Jn 12:44-50; Kulcsige: 12:50 „Én pedig tudom, hogy az ő parancsolata örök élet. Amit tehát én mondok, úgy hirdetem, ahogyan az Atya mondta nekem.”

Az Úr Jézus Krisztus szerint az örök élet feltétele a benne való hit: „aki hisz énbennem” – mondta a sokaságnak. Tehát, az embernek hinnie kell Őbenne, mint aki maga Isten és egy az Atyával: „Higgyetek bennem, hogy én az Atyában vagyok...” (Jn 14:11). Hinnie kell úgy is Benne, mint a világ Megváltójában. (12:48). Az örök élet következménye a Krisztussal és az Atyával való közösség (45.v.), valamint a Krisztus beszédének való teljes engedelmesség (48.v.). Annak van örök élete, aki mindezeket elmondhatja magáról: hisz Krisztusban, mint Isten Fiában, aki megváltotta, közösségben van vele, és megtartja az Ő beszédeit. Sokan azt mondják, hogy Jézus csak egy jó erkölcsi tanító volt, nem gondolva arra, amit C.S. Lewis mondott: „ha valaki csupán emberként állna elő ezekkel a tanításokkal, nem lehetne erkölcsi tanítómester”. Adjunk ma hálát, hogy Krisztus nem elítélni jött minket, hanem azért, hogy megmentsen. Keressük a vele való közösséget és a parancsolatainak való teljes engedelmességet.

Mennyire töltöd be Isten parancsolatait az életedben? Tudsz-e kétségek nélkül hinni Krisztusban?

Szabó Szilárd

DÉLUTÁN | 

A régi civilizációk kihaltak

Igehely: 2Pt 2:4-6

Két nagyon fontos igazságra hívja fel figyelmünket ez az igeszakasz: az ítélet valóságára és az abból való megmenekülés lehetőségére. Péter apostol történelmi példákkal támasztja alá Isten büntetésének valódiságát és súlyosságát. Az Istentől elfordult, erkölcsileg megromlott keresztyéneket és azok tanítóit sem fogja Isten megkímélni a büntetéstől (2Pt 2:1-3). Az isteni értékrend elhagyásának következménye az ítélet, legyen szó angyalokról vagy a világ majdnem teljes lakosságáról.

Isten ítélete viszont elkerülhető, hisz Isten megkegyelmezett az özönvíz előtti korszakból Noénak, megkegyelmezett Lótnak is Sodoma és Gomora ítéletekor, és ugyanebben a reménységben élhetnek azok, akik ma Isten félelmében élnek. Világunkat tűz fogja majd megemészteni (3:10), de mi reménységgel várunk egy új világot, „amelyben igazság lakozik...” (3:13).

Ne engedjük, hogy megtévesszen bennünket ennek a világnak a romlottsága, még ha keresztyén tanítók hirdetik is, és minden ember körülöttünk így él. Ami nem Isten akarata szerint van, az ítélet alá kerül!

Szabó Szilárd

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
7 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.