2019. április 23., kedd

DÉLELŐTT | 
Ismét megjelent

Igehely: Jn 21:1-14; Kulcsige: 21:1 „Ezután ismét megjelent Jézus a tanítványoknak a Tibériás-tengernél.”

Úgy látom a feltámadás utáni napokat a tanítványok életében, mint egy többlépcsős gyógykezelést. A tizenegy férfi lelkileg úgy megsérült, hogy nem volt elég egyetlen találkozás Jézussal ahhoz, hogy teljesen rendbe jöjjenek a dolgok.

Ebben az igében egy újabb terápiát látunk, ahol Jézus, mint áldott orvos gyógyítgatja megsebzett tanítványait. Megható az a gyöngédség és tapintat, amellyel Jézus hozzájuk viszonyul. Először is azzal szembesítette őket, hogy nem jó az irány amelyen elindultak: Péter kezdeményezése, bár ésszerűnek tűnt, de kudarcba vezette tanítványtársait. Az hogy egyetlen halat sem fogtak nem volt véletlen. Másodsorban Jézus megláttatta velük, hogy ahol Ő hiányzik a tervekből ,ott nincs áldás. De milyen jó, hogy ez ilyen hamar kiderült! Hívő emberekkel is előfordul, hogy Jézus nélkül fognak valamihez, s aztán hosszú évek múltán jönnek rá, hogy Nélküle nincs áldás életükön, munkájukon. A következő lecke aztán a parton várt rájuk: ott volt már a parázs, a sült hal és a kenyér. Tehát Jézus akkor és ott is tud asztalt teríteni, és biztosítani mindennapi szükségeinket, ha mi történetesen nem „fogunk” semmit. Tapasztaltad-e mostanában hogy az Úr foglalkozik veled is? Mi az amire mostanában világított rá az Úr?

Nagy Kasza Zoltán

DÉLUTÁN | 

Jobban szeretsz?

Igehely: Jn 21:15-17

Pétert úgy ismerjük az evangéliumi beszámolókból, mint aki sok mindenben szeretett kitűnni. Jellemző volt rá, hogy elsőként válaszolt, kezdeményezett, kérdezett. Lobbanékonysága miatt néha konfliktusok is keletkeztek a tanítványi körben. Péter többek között azzal is ki akart tűnni, hogy ő minden tanítvány társánál jobban szereti a mestert. Amikor ennek a kijelentésnek eljött a gyakorlati próbája, akkor nyilvánvaló lett, hogy ez a fogadkozás valójában semmit sem ért: szeretet helyett tagadás lett. Jézus kérdése felénk ugyanaz: szeretsz-e Engem? A hangsúly ne azon legyen, hogy jobban szeretem az Urat, mint mások a gyülekezetből hanem, hogy kitartó, kiegyensúlyozott szeretettel kövessem Őt. A nagy ígérgetések helyett legyen tettekben megnyilvánuló szeretetem. Csupán egy gyakorlati bizonyítékát szeretném felvillantani Jézus iránti szeretetünknek János apostol megfogalmazásában: „Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat.” (Jn 14:15) Gyakoroljuk-e a szeretetetnek ezt a módját a mi Urunk iránt, hogy engedelmeskedünk az Ő igéjének? Imádkozzunk, hogy legyen így életünkben.

Nagy Kasza Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”

Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?