2018. szeptember 4., kedd

DÉLELŐTT | 
Az atyai bölcs beszédre figyelmesen hallgató ifjú

Igehely: Péld 4:1-10; Kulcsige: Péld 4:5 „Szerezz bölcsességet, szerezz értelmet, ne felejtsd el szavaimat, és ne térj el tőlük!”

Egy bölcs apa nem a saját bölcsességét adja tovább a fiának, hanem az Istentől nyert bölcsességet. Az ilyen atyai tanítás egyre ritkább mai társadalmunkban, és valljuk be, hogy a hívő családokban is sokszor hiányos a lázas rohanás és a sok halaszthatatlan tennivaló miatt. Jó látni, ha egy édesapa együtt sétál a gyermekeivel, ha együtt játszik, ha együtt étkezik, ha együtt tanulja a leckét, ha együtt imádkozik. Olyan jó és felemelő érzés, amikor egy gyermek azt mondja: ezt édesapámtól tanultam! Olyan jó, ha valakinek engedelmes és jól tanuló gyermekei vannak! A Szentírás szerint megvan az ideje a tanításnak, és megvan az ideje a tanulásnak. Vigyázzunk, hogy addig tanítsunk, amíg lehet, és addig tanuljunk, amíg van kitől! A jól tanuló ifjú jó, ha megjegyzi: a megszerzett tudásra vigyázni kell! Isten Igéjét minden tanulónak szívébe kell zárnia, őrködnie kell érzései és gondolatai felett, mert a Sátán mindennap azon van, hogy azt kilopja onnan. A bölcs beszéd életnek beszédét jelenti, és az a csodálatos, hogy akik megtartják azt, azok megtartatásban részesülnek. Miért? Azért, mert az örök élet beszédének forrása Jézus Krisztus.

Veress Ernő

DÉLUTÁN | 

Az alárendeltek és a feljebbvalók viszonya

Igehely: Kol 3:22–4:1

A társadalom alárendeltekből és feljebbvalókból áll. Ezt még a gyülekezetben is megfigyelhetjük Krisztus és a tagok tekintetében. Pál apostol az egymáshoz való helyes viszonyulásra utasítja a társadalmi kategóriákat. Az alárendeltek többnyire utasításokat hajtanak végre. Ezeket lehet gépiesen végezni, megfontoltság és tisztelet nélkül. Az apostol szerint a munkásoknak jó lélekkel kell dolgozni. Még akkor is, ha a főnök szabadságra utazott, vagy ha nincsenek térfigyelő kamerák. Még akkor is, ha nem a minőségen van a hangsúly. Még akkor is, ha kevés a fizetés. Úgy kell dolgozni, mint az Úrnak. Még takarítás közben is. A fizetség csak részben történik ezen a földön. A jó munkáért majd az Úr személyesen fog megfizetni.

A feljebbvalókat is igazgatja az ige: legyen igazságos és méltányos a bérezés, legyenek jó munkakörülmények, legyen pihenőszabadság az alkalmazottak számára stb. Ha Isten igéje szerint építjük fel társadalmunkat, akkor az Úr általi megjutalmazására számíthatunk.

Imádkozzunk ezért a lelkületért!

Veress Ernő

 Napi áhítat

Igehely: 1Krón 11:1–9 Kulcsige: 1Krón 11:3 „Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az Úr.”

Dávid királlyá való felkenése arról tanúskodik, hogy Isten mindig megtartja ígéretét. Bár Dávidnak igazán hosszú, nehéz útra volt szüksége, végül hűsége és türelme kifizetődött. Ez a fejezet arra a valóságra emlékeztet bennünket, hogy Isten időzítése tökéletes, annak ellenére, hogy számunkra néha csak jóval később, vagy ebben az életben egyáltalán nem válik világossá az Ő szándéka.