2018. szeptember 23., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Ne lopj

Igehely: 2Móz 20:15; Kulcsige: 2Móz 20:15 „Ne lopj!”

A 8. parancsolat hasonló az őt megelőző kettőhöz, ami a rövidségét, tömörségét és egyértelműségét illeti. A „ne lopj” nagyon tömören tiltja a benne megnevezett dolgot. Amikor azonban értelmezni kell a tiltást, akkor feltevődik a kérdés: egészen pontosan mi is nevezhető lopásnak? A választ a Biblia alapján kell megfogalmazni.

1. 1Móz 4:15-ben, amikor József arról beszél, hogy hogyan jutott ő a börtönbe, a következőt olvassuk: „Mert galádul raboltak el engem a héberek földjéről, és itt sem csináltam semmi rosszat, mégis tömlöcbe vetettek.” A Károli fordításban ennek az igeversnek az első fele így hangzik: „Mert lopva hoztak el engem a héberek földéről...” Az eredeti héber szövegben itt ugyanaz a szó szerepel, amelyet a 8-ik parancsolat szövegében is találunk. Tehát, a Bibliában az emberi szabadság megsértése lopásnak számít.

2. 2Móz 22:1-4 alapján, ahol az állat ellopásának az ügye van tárgyalva, azt látjuk, hogy az ingóság jogtalan eltulajdonítása szintén lopásnak minősül.

3. Bár nincs lopásnak nevezve, de nagyon erőteljesen el van ítélve az ingatlan törvénytelen eltulajdonítása is. Erről szól a Nábót története (1Kir 21). Nábot nem akarta hivatalos úton elcserélni, vagy pénzért eladni a királynak a szőlőskertet, mert ragaszkodott hozzá, mint apai örökséghez. Amikor Nábót halála után Aháb elmegy elfoglalni a „felszabadult tulajdont”, Isten Illés profétát küldi hozzá a következő üzenettel: Nábót meggyilkolásáért, ami a föld eltulajdonítása miatt történt, a királynak az életével kell fizetnie.

4. Ide kívánkozik még Zákeus története is (Lk 19). Ez az ember megtérése után a következőt mondja: „ha valakitől valamit zsarolással vettem el, négyannyit adok helyébe.” Itt a zsarolás bizonyos vám-törvény olyan alkalmazása, ami arra kényszerítette az embereket, hogy többet fizessenek az előírtnál. Erre utal Bemerítő János, amikor a vámszedőkhöz a következő szavakat intézi: semmivel se hajtsatok be többet, mint amennyi meg van szabva (Lk 3:13). Amikor Zákeus a négyszereset említi, utal a bárány ellopása esetén alkalmazott büntető eljárásra, amit a 2Móz 22:1 említ. Ez azt mutatja, hogy azok a pénzügyi manőverek, amelyek nem tisztességes munka által juttatnak anyagi haszonhoz, szintén lopás.

Ferenczi Lajos

Imaáhítat: 

Imádkozzunk azért, hogy az Úr gyermekeihez méltóan végezzük mindennapi munkánkat! – Ef 6:5-8

Bibliaóra: 

Bölcsesség egy ideiglenes világban – Zsolt 90:1-17 (Aranymondás: Zsolt 90:12)

DÉLUTÁN | 

Hámán haragja a zsidók ellen

Igehely: Eszt 3:1-15

Eszter könyve betekintést ad egy olyan történelmi pillanatba, amikor az Isten népének ellensége teljesen ki akarja írtani a népet. Láthatjuk, hogy Isten hogyan ad szabadulást, hogyan fordítja az ellenség ellen mindazt, amit az Isten népe ellen tervezett.

Íme pár dolog, aminek világosnak kell lennie előttünk.

1. Az ellenség mindig az Isten hűséges és kizárólagos imádata miatt támad. Ez valamiért sérti őt. Hámánnak nincs problémája a zsidósággal egészen addig, amíg meg nem tudja, hogy Mordokaj nem hajt előtte térdet. Az ellenségnek ezzel a támadásával minden hívő ember számolhat. Az Ef 6:11-12 alapján pedig világosan kell látnunk: az ember ennek az Ellenségnek a kezében csak eszköz, ő maga nem hús és vér, hanem egy szellemi valóság, aki Jézustól is egy dolgot kért: az ő imádatát. Ha tehát te hűséges és kizárólagos imádója vagy az Istennek, aki Jézus Krisztusban jelentette ki magát, akkor erre számíts. (2Tim 3:12)

2. Isten a gonoszt nem akadályozza meg a maga elvetemült tervében, hanem hagyja, hogy a végsőkig elmenjen. Ez látszik abban, amikor Hámán bemutatja a királynak a tervét, és a király minden további nélkül rábólint. Odaadja pecsétgyűrűjét, amellyel Hámán a király nevében bármilyen rendeletet megfogalmazhat és kötelező érvényűvé tehet. És ezt meg is teszi. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Isten elhagyta volna az ő saját népét.

3. A terv beindítása után, amikor a futárok kiviszik a népírtás rendeletét, azt olvassuk, hogy az ellenség ünnepel, Susán városában viszont riadalom támad. Károli úgy fordít itt, hogy: felháborodik. Ez azt mutatja, hogy az ördögnek nincsen szívesen elfogadott uralma az emberekben, hanem csak addig tud érvényesülni, amíg becsaphatja őket. Amikor az emberek észreveszik a benne rejlő eredeti gonoszságot, melyről Jézus azt mondja: hazug és embergyilkos kezdettől fogva, akkor felháborodnak. Az igazi megoldást azonban sohasem az emberi felháborodás nyújtja, hanem Isten népének a hite.

Munkálja ki Isten bennünk annak világos látását, hogy ki a gonosz, mikor támad, és Isten hogyan viszonyul hozzá. Ugyanakkor erősítsen meg Isten abban a meggyőződésben, hogy ő mindig fölötte áll a gonosznak. Meggyőződésünket pedig fejezzük ki ilyen helyzetekben azzal, hogy őszintén elkezdjük keresni és segítségül hívni az ÚR nevét.

Ferenczi Lajos

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:27–44; Kulcsige: Mt 27:50 „Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.”

Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk: mit vállalt és hordozott el helyettünk a tiszta, szent, ártatlan Bárány. Engedte, hogy a bűnös emberek kigúnyolják, leköpdössék, bíborpalástot és töviskoronát adjanak rá. Üdvözöljék, mint zsidók királyát. Lehetett volna valóban a királyuk, ám az övéi nem fogadták be őt. De ha valaki befogadja – akár én vagy te –, hatalmat kapunk, hogy Isten fiaivá lehessünk (Jn 1:12). Micsoda bővölködő kegyelem árad a keresztről!