2018. október 10., szerda

DÉLELŐTT | 
Minden prófétai üzenet lényege és elvetése

Igehely: Zak 7:7-14; Kulcsige: Zak 7:10b „Ne tervezzetek egymás ellen magatokban semmi rosszat!”

Nem csak magunknak kívánhatunk dolgokat, hanem másnak is. Például azt, hogy a szomszéd kecskéje is... Talán finomabb formában, de nem kívánunk-e, vagy teszünk-e mi is néha rosszat embertársunkkal? Néha bosszúvágyból, máskor meg egyszerűen csak azért, mert megtehetjük, és az ököljogot alkalmazzuk.

Isten arra emlékezteti népét Zakariáson keresztül, hogy a prófétai üzenet egyik lényeges pontja mindig is az volt, hogy az emberek irgalmasan bánjanak egymással, ne kívánjanak rosszat egymásnak (még gondolatban sem). Ugyanezt az elvet látjuk megerősítve, sőt túllicitálva az Újszövetségben: „Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le jóval a rosszat” (Róm 12:21)

Ne tegyük próbára Isten türelmét, mint Izráel népe, aki folyamatosan figyelmen kívül hagyva Istennek ezt a figyelmeztetését, végül elnyerte büntetését.

Ki volt az, akire legutóbb haragudtál? Sikerült-e megbocsátani, rendezni az ügyet (akár egy, akár kétoldalúan? Mi segíthet abban, hogy bosszúvágyad kielégítése helyett inkább megbocsáss?

Megpróbálnád, hogy amikor legközelebb valaki rosszat tesz neked (vagy csak egyszerűen nem úgy viselkedik, ahogy elvárnád), te mégis jót tegyél vele?

Szekrényes József

DÉLUTÁN | 

Ézsaiás prófétai vállalkozása

Igehely: Ézs 6:1-13

Ésaiás prófétai elhívatásának története példaként szolgál minden hívő ember számára. Figyeljük meg, milyen szakaszokon ment keresztül a próféta:

Bűnfelismerés: „Jaj nekem! Elvesztem, mert tisztátalan ajkú vagyok…” (5. v.). Az Istennel való találkozás egyik legfontosabb jellemzője, hogy az ember rádöbben tisztátalanságára.

Megtisztítás: „bűnöd el van véve, vétked meg van bocsátva” (7. v.). Csak Isten képes felmenteni az embert a bűntudat alól – de ezt csak azután teszi, miután az ember ráébredt tehetetlenségére.

Válasz az elhívásra: „Kit küldjek el?”„Itt vagyok, engem küldj!” (8. v.) Isten nem csak megszabadítani akar, hanem szolgálatot is bízni ránk. De vállaljuk-e Ésaiáshoz hasonlóan?

Az üzenet átvétele: „Menj, és mondd meg ennek a népnek” (9. v.) Csak akkor tudunk hűséges munkatársak maradni, ha tudjuk, hogy ez nem a mi munkánk elsősorban, hanem Istené; Ő bízta ránk és nem számít, hogy emberi szemmel nézve sikeres, vagy éppen kudarc, mint sok próféta esetében.

Meg vagy-e tisztulva? Vállaltál-e feladatot? Van-e üzeneted?

Szekrényes József

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.