2017. november 1., szerda

DÉLELŐTT | 
Aki elismerte Isten szuverén hatalmát

Igehely: Dán 4:20-34; Kulcsige: Dán 4:29b „Az emberek királyságán a Felséges uralkodik, és annak adja, akinek akarja.”

Lukács evangéliumában ezt olvassuk: „Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik”(Luk 14:11). Nebukadneccar király korának legnagyobb vezető embere volt. Isten őt használta fel arra is, hogy a saját népét, Júdát, megbüntesse hűtlensége miatt. A Babilonba vitt zsidó foglyok bizonyságtétele a királyra is mély hatást gyakorolt. Egyik álmában Isten üzent neki. Dániel elmagyarázta az álom jelentőséget és figyelmeztette őt a megtérésre és alázatra. Isten az, aki felmagasztalja az alázatosakat, de a büszke embert megalázza. Ennek ellenére megtörtént a király elbizakodása, amely után jött a megaláztatása. Meddig tartott borzalmas állapota? Amíg nem ismerte el Isten mindenható hatalmát. Élj úgy ma is, mint aki állandóan tisztában van Isten szuverén hatalmával, és tartson ez alázatban.

Miben állt a király elbizakodása? Hogyan történt a Nebukadneccar megalázkodása, és mi lett annak a következménye? Sorolj fel néhány jelenkori példát Isten mindenható hatalmával kapcsolatban.

János Csaba

DÉLUTÁN | 

Világosságot hozó magyarázat

Igehely: ApCsel 8:26-35

Beteljesül Salamon király templomszentelési imájának egy részlete. „Még az idegent is, aki nem a te népedből, Izráelből való, de eljön messze földről a te nevedért, mert hallani fognak nagy nevedről, erős kezedről és kinyújtott karodról, ha eljön és imádkozik ebben a házban, te hallgasd meg lakóhelyedről, a mennyből, és tedd meg mindazt, amit az idegen kér tőled” (1Királyok 8:41-43a).

A fekete Afrikába is eljutott a Mindenható Isten híre, és a Lélek indított onnan is valakit, hogy utazzon el Jeruzsálembe. Ez a történet sok más tanulság mellett arról is beszél, hogy aki szorgalmasan keresi az Urat, az megtalálja őt. Az Úrnak gondja volt rá, hogy ez a kereső lélek ne maradjon a lelki homályban, hanem ragyogjon fel őelőtte is Krisztus páratlan dicsősége. Ebben az esetben Fülöp volt az, aki által élő hitre jutott a messze földről érkezett vándor.

Ott van-e szívünkben a lélekmentés vágya? Használhatott-e az Úr az utóbbi időben, hogy valakinek a szívében világosság jöjjön létre? Imádkozzunk, hogy az Úr adja meg ezt számunkra!

Nagy Kasza Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: Mt 21:33–45; Kulcsige: Mt 21:38 „De amikor a munkások meglátták a fiát, így szóltak egymás között: Ez az örökös! Gyertek, öljük meg, hogy mienk legyen az örökség.”

Az Úr Jézust sokféleképpen el lehet utasítani. Amint tegnap a két testvér példázatában láttuk, el lehet hárítani a hívását szép szavakkal, amelyek illedelmes és engedelmes szavaknak tűnnek, és el lehet utasítani durván, engedetlenül. A vége mindegyiknek büntetés, akárcsak a hanyag közömbösségnek. A szőlőmunkások a legdurvábban viszonyulnak a szőlősgazdához, ami tükrözi a farizeusok és a főpapok gyilkos ellenállását. Meg is értették, hogy Jézus róluk beszél, mivel ők voltak akkor a lelki munkások az Úr szőlőjében.