2017. május 12., péntek

DÉLELŐTT | 
Kenyér az engedelmeseknek

– Ézs 30:18-26 Kulcsige: Ézs 30:23

Isten határozottan ellenzi, hogy népe Egyiptomra támaszkodjon. Egyiptom, vagyis a világ, mindig a szolgaság szimbóluma marad. Isten azonban él, és Teremtő Úr! Ezen a földön mindent úgy teremtett, hogy az élet előrehaladását szolgálja. Ő adja számunkra a mindennapi kenyeret. Kár lenne társadalmi rendszerekre támaszkodni, azokban bízni.
Isten gondoskodásához hozzácsatolódik a mi munkánk. Azt a magot öntözi eső, amelyet elvetettünk, és azt a nyájat táplálja Isten, amelyet legeltettünk. Habár lesznek elemi csapások a nagy öldöklés napján, amikor a tornyok leomlanak, mégis lehajol Isten a népéhez, gyermekeihez, akiket kiválasztott a Krisztus Jézusban. Táplálja és vezeti őket: lesz új ég, új föld, lesz új Jeruzsálem. Azon a napon – mert ott idő többet nem lesz –, az Úr bekötözi népe romlását, vereségének sebeit meggyógyítja.
Mit vár el Isten annak érdekében, hogy megkönyörüljön rajtunk?
Mit rendelt még számunkra az Úr, hogy el ne tévedjünk az úton?

Kaszta Áron

DÉLUTÁN | 

A sunemi édesanya

– 2Kir4:8-22, 27-37

A késői gyermekáldás öröme éri ezt a családot, miután Elizeus érdeklődik hiányuk iránt. Elizeus ígéretére Isten megadja a gyermeket. A gyermekáldással együtt előre be nem tervezett gondok is jönnek. Vannak teendők, amiket már előre tud a szülő, és vannak gondok, amelyek váratlanul érnek. Mit tesz olyankor a szülő, amikor egy nem várt súlyos esemény bekövetkezik?
Nehéz helyzet az, amikor egy szülő látja a gyermekét szenvedni, vagy éppen meghalni. Úgy van előttünk ez az édesanya, mint bármelyik aggódó szülő, aki nagyon szeretné, hogy gyermeke problémája megoldódjon, de a nagy kérdés az, hogy hogyan?
Megkeresi Isten emberét, tőle remélve a megoldást. Amikor felül a szamárra, az a kérése, hogy semmi ne akadályozza meg, hogy gyorsan eljusson az Isten emberéhez.
Sok akadállyal kell szembenéznie egy hívő édesanyának, de ezek csak erősebbé teszik, és igyekszik minden akadályt félretéve gyermekének a legjobbat keresni.
Az Isten embere segítségül siet, a fiú feltámad. Van ma is Valaki, aki segítségül siet, ha hittel imádkozva igényeled segítségét, és ez az Istenember.

Papp László

 Napi áhítat

Igehely: 2Móz 13:17–22; Kulcsige: 2Móz 13:17–18 „Amikor elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országa felé, bár az közel volt, mert úgy gondolta Isten, hogy hátha megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatér Egyiptomba. Ezért kerülő útra vezette Isten a népet a Vörös-tenger pusztája felé. Hadirendben vonultak el Izráel fiai Egyiptomból.”

„Megvan az ideje a harcnak és a harc kerülésének” (Préd 3:1). Felső tagozatosként belekerültem több olyan helyzetbe, aminek verekedés lett a vége. Az iskolában a verekedést nem nézték el. Viszont voltak olyan helyzetek, amikor ki kellett állnom magamért. Ennek volt pozitív és negatív eredménye is. Volt, hogy többet nem csúfoltak, de az ellenőrzőm kezdett telni a figyelmeztetőkkel. Sokszor kerültem dilemmába, hogy most kell harcolni, vagy nem kell harcolni?