2017. június 8., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Egy Lélek által

– 1Kor 12:1-13

Isten Lelke az egység Lelke, de a különféle kegyelmi ajándékokról való helytelen gondolkodás szakadásokat idéz elő. Korintusban is voltak olyanok, akik a gyülekezetben különbséget akartak tenni a tagok között a kegyelmi ajándékok nagysága szerint. A különleges, extatikus ajándékokat egyesek többre becsülték, mint az igehirdetést vagy a szeretetszolgálatot, ami külső megnyilvánulásaiban nem volt olyan látványos, vagy természetfeletti.
Pál apostol ebben a szakaszban fontos igazságokat tudat a pogányságból megtért keresztyénekkel. A 2-ik versben pogány múltjukra emlékezteti őket. Már megtérésük előtt valami láthatatlan, szellemi erő hajtotta őket a néma (azaz az élő Istennel ellentétben nem beszélő, halott) bálványokhoz. Akkor is éltek át természetfeletti, extatikus jelenséget, csakhogy az démoni volt. A Lélek megnyilvánulása mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele. Az ajándékokat nem mi válogatjuk magunknak, de értékeljük és használjuk azokat! A kapott ajándékaiddal kinek vagy hasznára?

Nagy István

DÉLUTÁN | 

Erő a bosszúállás fölött

– 1Sám 24:1-9

Mindnyájunknak vannak tapasztalatai arról, hogy a hívő ember milyen sokszor találkozik életében a gonoszsággal. Van, aki a munkahelyén, ahol fúrják a munkatársai, és emiatt szenved. Van, akinek a társasházban van ellensége, van, akinek a szomszédok között, és sorolhatnánk a példákat.
Sokszor úgy érezzük, hogy alulmaradunk a gonoszsággal szemben. Sokszor úgy érezzük, hogy a gonosz győzedelmeskedik felettünk. Dávid is így érezhette, hiszen bujdokolnia kellett, amikor Saul üldözte őt. Látszólag alulmaradt Saullal szemben, az Úrral azonban győzelmet aratott lelki és erkölcsi értelemben egyaránt.
Isten azt vizsgálja, hogy mi van a szívünkben, ahogyan Dávid szívét is megvizsgálta. Dávidnak ugyanis alkalmasnak kellett lennie egy közösség vezetésére, alkalmasnak kellett lennie arra, hogy uralkodjon egy nép felett. Előbb azonban meg kellett tanulnia uralkodni saját indulatai, esetleges bosszúvágya felett. Megértette, hogy semmiképp sem emelhet kezet az Úr felkentje ellen. Adjon az Úr nekünk is erőt, hogy uralkodhassunk a bosszúállás felett!

Horváth Ferenc

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 13:23–41 Kulcsige: ApCsel 13:41 „Lássátok meg, ti gúnyolódók, ámuljatok, és semmisüljetek meg, mert olyasmit viszek véghez napjaitokban, amelyet el sem hinnétek, ha valaki elbeszélné nektek.”

Pál a zsinagógában beszél arról, hogy Jézus a Krisztus, akit Isten küldött. Érvelésében nem próbálja finomítani a jeruzsálemi vezetők és a zsidó nép felelősségét. Rámutat, hogy Jézus pontosan az az eljövendő Messiás, akiről minden szombaton olvastak ugyan, de amikor az idő teljességében, személyesen megjelent, akkor pont azok, akik róla tanították a népet, Őt magát nem ismerték fel.