2017. június 3., szombat

DÉLELŐTT | 
Az én népem lesznek

– Róm 9:1-29

Az egyén vagy egy nép kiválasztása Isten szuverén joga, szeretetének a megnyilvánulása. Pünkösdig ez a kiváltság csak a földi Izráelé, attól errefelé a pogányoké is. Ma az a megállapítás érvényes, amit Péter apostol fogalmazott meg: „Most kezdem igazán megérteni, hogy nem személyválogató az Isten, hanem minden nép között kedves előtte, aki féli őt, és igazságot cselekszik.”(ApCsel 10:34-35).
Míg Mózes Isten irgalmának pozitív példája (2 Móz 33:19), a fáraó a negatív, intő példa. Isten megteheti, hogy intő példává tegyen valakit a történelemben, szemléltetve ezzel, hogy mi a sorsa annak, aki az ő hatalmának ellene szegül. A 18-ik versben található „megkeményít” szó értelme: alkalmatlanná tesz Isten igéjének befogadására.
Isten kiválasztásának és irgalmának eszközein keresztül megláttatott valamennyit dicsőségének gazdagságából. Újjáteremtő hatalmának lényege, hogy a nemlétből létbe hívott. Irgalmának eredményeként vagyunk népe, mégpedig szeretett népe. Indítson hálára és gyermekeihez méltó életre e dicső tudat!

Nagy István

DÉLUTÁN | 

Szentlélekkel teljes emberek: Dániel

– Dán 5:11-12

Szentlélekkel teljes emberek sorozatunk utolsó bibliai alakja Dániel próféta. Dániel személyét illetően megállapíthatjuk, hogy volt benne valami, ami feltűnt mindenkinek, aki ismerte őt: hívőnek, hitetlennek, hozzá közelállónak vagy vele szemben állónak egyaránt; és az abban állt, hogy rendkívüli isteni lélek volt benne. Nem csupán az anyakirálynő mondta ezt róla, hanem később Dárius király is azért akarta Dánielt az egész ország élére állítani, mert kiemelkedett a kormányzók közül, a benne levő rendkívüli léleknek köszönhetően. Változhattak az idők és korok, királyok követhették egymást a trónon, azonban mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy Dániel titkot feltáró, álmot magyarázó bölcsessége annak a következménye, hogy Isten lelke lakik benne.
Dániel esete világossá teszi, hogy a pogányok is számon tartják azokat, akikben rendkívüli lélek van. E pogány világ rászorul azokra, akikben Isten lelke lakozik, és a Szentlélek használhatja őket a pogányok javára is. Életüket sok veszély kíséri, ám helytállásuk eredménye éppen az, hogy a pogányok is felismerik az élő Istent.

Horváth Ferenc

 Napi áhítat

Igehely: 1Sám 16:4–13 Kulcsige: 1Sám 16:11 „Majd megkérdezte Sámuel Isaitól: Itt van az összes fiad? Hátra van még a legkisebb – felelte ő –, de ő éppen a juhokat őrzi. Erre Sámuel ezt mondta Isainak: Üzenj neki azonnal, és hozasd ide, mert addig nem ülünk le, amíg ő meg nem érkezik.”

Dávidnak ez az útja – pásztorságtól a királyságig – arra emlékeztet bennünket, hogy Isten gyakran a legkevésbé valószínű jelölteket választja a legnagyobb céljaira. Amikor Sámuel eljött, hogy Isai fiai közül felkenje Izráel következő királyát, a legfiatalabb fiúra a legkevésbé sem gondolt. Isai és minden ember, aki akkor ott jelen volt, azt nézte, ami a szem előtt van; vagyis a kor elvárásainak, normáinak megfelelően ítélték meg a jelölteket. Isten azonban látja azt, amit mások nem, vagy nem is akarnak, mert más a kor aktuális elvárása – a neki szentelt szívet.