2017. június 28., szerda

DÉLELŐTT | 
… az igazságra szomjazók

– Mt 5:6

A tisztaságot csak megismerni, vagy birtokolni is szeretnéd? Néha igen magas az ára. Van, aki bevállalja (Lk 19 r.) és van, aki túl drágának tartja (Mt 19 r.) A szentségbe történő belépésnek megvan az ára: szakítani a világgal, szembe menni saját vágyainkkal. A bennmaradásnak is megvan az ára: a szentségben – az ár ellenére is – megmaradni, sőt a további tisztulásra nyitottnak lenni. Krisztus igaz követői inkább az életüket áldozzák, mintsem mennyei jegyességüket felbontsák. Ehhez a küzdelemhez/győzelemhez a Lélek belső késztetést és mennyei erőt biztosít számunkra.
Teher-e számodra az engedetlenség igája? Hívd segítségül az Urat, és leveszi rólad. Jézus azért jött, hogy akik az igazságra szomjúhoznak, arra eljuthassanak. Légy éber és ne hagyd, hogy a sátán szomjúságod kioltsa. Kedves dolgokkal fog megkínálni, csakhogy az engedetlenség börtönében tudjon tartani. Szomjúságodnak megvan az ellenszere: a Bárány Jézus vére és a Lélek ereje. A folytatást neked kell eldöntened: jobban szereted-e Jézust, mint…?

Bocskor Viktor

DÉLUTÁN | 

A közömbös gyülekezetnek meg kell térnie

– Jel 3:14-22

A gyülekezeti élet olyan megszokássá válhat, amikor már nincs szükség a Lélek munkájára, Krisztus jelenlétére, mert már minden megy magától. Szépen meg tudjuk szervezni a programokat. Miért kellene hit, hisz nem várunk már csodákat! Megnyomjuk a gombot vasárnap reggel 9-kor, és tudjuk, mire számítsunk. Tele van a naptár sokféle eseménnyel, amihez megtaláljuk a pénzt és a számunkra megfelelő embert. Miért lenne szükség természetfelettire, ha a saját erőnkből is képesek vagyunk rá?
Bejönne a Mester is, de nem azt várja, hogy a szolgálatainkkal elkápráztassuk, hanem hogy üljünk le vele vacsorázni. Csendben tudunk-e lenni, hogy meghalljuk a hangját? Vagy mindenáron követnünk kell a szertartást? Tudunk-e a vele való kapcsolatra több időt szánni, mint az érte végzett szolgálatra? Merünk-e inkább úgy gondolkozni, hogy az istentiszteletet a világban vele, és nem az imaházban nélküle gyakoroljuk? Az Úr Jézus hív a megtérésre! Az Atya és a Lélek a Fiút akarja megdicsőíteni, nem téged! Milyen menyasszony az, amelyik önmaga szépségétől van eltelve, és nem szerelmében, a vőlegényében gyönyörködik?

Nagy Kasza Dániel

 Napi áhítat

Igehely: 1Sám 19:9–19 Kulcsige: 1Sám 19:18 „Dávid tehát futva elmenekült. Elment Sámuelhez Rámába, és elmondta neki mindazt, amit Saul tett vele. Azután Sámuellel együtt Nájótba ment, és ott tartózkodtak.”

Dávid Saul király elől menekült, de ezenkívül más kihívásokkal is szembe kellett néznie. A sok veszély közepette Istenhez fordult védelemért és útmutatásért. De nem itt kezdte az Istenhez fordulást – bár soha nem késő elkezdeni. Dávid már ifjú pásztorként megtanult Istenhez kiáltani. Amikor igazán nagy veszélyben volt, emberileg talán megoldhatatlan helyzetben – még ha aggodalommal és kérdésekkel telve is –, de töretlen bizalommal fordult Istenhez.