2017. június 27., kedd

DÉLELŐTT | 
… a szelídek

– Mt 5:5

Akkor is maradjunk szelídek, ha nem értjük azokat a körülményeket, amelyekbe Atyánk beleenged. Kérdezzük Őt alázattal, és nem csak válaszhoz jutunk, hanem jutalmat is kapunk.
Van, amikor a gonoszok érvényesülnek, a Krisztust követők pedig elnyomásban részesülnek. Nem könnyen feldolgozható élethelyzet. Nehéz benne szelídnek maradni, de Atyánk megengedi, azért hogy a gonoszokat leleplezze, az Ő szentségét pedig még egyértelműbben közzétegye. Legyünk alkalmas partnerek ebben a nem könnyű, de jövedelmező háborúban. Ha mindvégig szelídek maradunk, nem kevesebb, mint az örök élet lesz a jutalmunk. Lehet, hogy e földi élet sok kínálatából ki kell maradnunk, de Jézus megígérte, hogy bőséges lesz kárpótlásunk.
A nyomorúság sokféle kohójában is maradjunk szelídek, hogy lelki hallásunk és látásunk ne sérüljön. Ne arra nézzünk, amit Atyánk – bölcs végzése szerint – megengedett, hanem arra, amit a győztesek számára elkészített.
Készek vagyunk-e bármire, csakhogy nyilvánvalóvá legyen Isten szentsége?

Bocskor Viktor

DÉLUTÁN | 

Lesznek-e hívő imádkozók a földön?

– Lk 18:1-8

Atyánk nemcsak meghallja, de válaszol is szentjei könyörgésére. Nem arra kapunk felhívást, hogy addig „zaklassuk” Istent, amíg végre cselekvésre kényszeríthetjük. Ő arra szólít, hogy várjunk és számítsunk válaszára. Pálnak háromszor kellett imádkoznia, hogy megértse, Isten másképp akar válaszolni, mint ahogy ő várta (2Kor 12:8-9). Jakabot, bár biztosan imádkoztak érte, a hatóságok karddal végzik ki, Péter ugyanakkor megmenekül (ApCsel 12).
Lehet Istennek egy gyufásskatulyát adni, és kérni, hogy azt töltse be áldásaival, de miért elégednénk meg azzal, hogy annyit tegyen, amennyit mi kérünk tőle. Lehet keretek közé zárni, és ott várni szabadítását, de ő többet tehet annál, amit mi gondolni tudunk. A mi utunk soha nem lesz az ő útja, viszont ő ráállíthat a maga útjára minket. Nem látjuk át a nagy tervet és nem ismerünk minden részletet, de arra, akinek minden lehetséges, rábízhatjuk a szabadítás időzítését és módját is. Vajon talál-e ilyen bizalmat a mi Urunk, amikor visszajön az övéiért, vagy csak olyanokat, akik csalódva siránkoznak, hogy Isten nem úgy cselekszik, ahogy ők szeretnék?

Nagy Kasza Dániel

 Napi áhítat

Igehely: Énekek 8:4–7 Kulcsige: Énekek 8:6 „Tégy engem, mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Bizony, erős a szerelem, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja.”

Az Énekek éneke arról az igazi szerelemről szól, amit az Istentől ajándékba kapott társ iránt érez az ember. Egyes bibliamagyarázók szerint Sulamit egy fiatal lány, aki vidéken él, több fiútestvére is van. Szemet vet rá a király, meg akarja hódítani, és a saját háremének tagjává tenni. A lánynak a szíve azonban már foglalt, egy pásztorlegénybe szerelmes. A legény neve nincs megemlítve – de ő bizonyult az igazinak, ő volt Isten ajándéka Sulamit számára.