2017. június 21., szerda

DÉLELŐTT | 
Az apák is pásztorok

– 1Pt 5:1-11

Inkább szeretünk ajándékainkkal, mintsem feladatunkkal foglalkozni, de Atyánknak az a rendelete, hogy csak a munkásnak legyen bére. Így van meg a nyájon/családon belül mindenkinek a maga feladata, és lesz méltó jutalma. Feladatunkat nem elképzelésünk, hanem a kapott rendelkezés szerint kell végezzük. A pásztor feladata a nyáj szükségleteit észrevenni, és biztosítani. Ezért rendelt Atyánk vezetőket az ország, a nyáj, a család… élére. E nemes tisztségnek nem csak szépsége, de kísértése is van. Aki feladatát nem örömmel és hálatelten végzi, az környezetét mérgezi.
- aki sóhajtozással, örökös panaszkodással neveli gyermekét, annak később elkerülik közösségét
- aki gyermekét magának neveli, az a fogságra és nem az életre készíti
- aki a rábízottak felett uralkodik, azt megutálják, és nem követni fogják
Istentől kapott feladatunk mivel tölti meg szívünket: hálaadással vagy sóhajtozással?
A ránk bízottak maguk fölött éreznek, vagy maguk előtt látnak?
Jutalmunkat szeretteinktől, vagy Megváltónktól várjuk?

Bocskor Viktor

DÉLUTÁN | 

Céltudat

– 1Kor 9:24-27

Sokkal könnyebb bírálni, elméleteket gyártani a harcról, mint benne lenni és küzdeni a győzelemért. Egy versenyen sem adnak díjat a nézőknek, bármilyen nagy ismerettel is rendelkezzenek. Pál nemcsak annyit mond: „fussatok!”, azt is mondja „én úgy futok”, sőt, a cél érdekében mindenről lemond. Ne a földi kényelmed bebiztosítása legyen az első számodra, hanem a lelked üdvössége! Az örökkévalóságban gondolkozz! Biztos lehetsz benne, hogy amint célba érsz, és meglátod Krisztus szépségét, örömmel fogsz felkiáltani: „Megérte!” Már most megéri áldozatot hozni! Megéri felkelni a fotelből, feladni önző álmainkat, és vállalni a kockázatot, a szolgálatot! Jó megbocsátani és adakozni! Felkelni a bukásból, helyreállni és tovább futni! Ne törődj a versenypályán kívüliek dicséretével vagy bírálatával!
Jutalmad nem egy értékes tárgy lesz, sem szellemi ismeret, vagy dicséret, ami után kihúzhatod magad büszkén, hogy megszerezted. Nem! Akik futnak a menny felé, már ízelítőt kaptak a jutalomból! A legnagyobbat nyered meg, aminél többet nem adhat Atyád, ez nem más, mint Krisztus, a maga teljességében!

Nagy Kasza Dániel

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 14:1–7 Kulcsige: ApCsel 14:1 „Ikóniumban szintén bementek a zsidók zsinagógájába, és úgy hirdették az igét, hogy a zsidókból is, a görögökből is igen sokan lettek hívőkké.”

A nyíltan, bátorsággal hirdetett ige, amit Isten Szentlelkének a munkája erősít meg, mindenképpen reakciót fog kiváltani: vagy ellenszenvet, vagy megtérést. A hívő embernek tudatosítania kell magában, hogy az evangélium hirdetésének ára van. Azok, akik az evangéliumnak ellene állnak, mindent meg fognak tenni, hogy elhallgattassák az üzenet hirdetőjét. Pál és Barnabás pontosan azt tapasztalták meg, amire annak idején Jézus figyelmeztette a tanítványait: „Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál.