2017. július 1., szombat

DÉLELŐTT | 
… a béketeremtők

Kulcsige: Mt 5:9 „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.”

A békességet sokkal többen kívánják, mint munkálják. Mennyi áldozathozatalra vagyunk készek környezetünk békéjéért? Igazunkért nem perelni, a munka terhét felvállalni, megjegyzésekre nem reagálni... Ha szeretnénk győzni, akkor gyorsan reagáló énünket meg kell faragni. A béketeremtő első kihívása, énjének halálba adása. Azonban, ha Urunk igazságát támadják, nem lehetünk némák.
A béketeremtésnek másik része az egymással szembenálló felek kibékítése. Ehhez szükségünk van a Lélekkel történő együttműködésre. Ahol a Lélek munkálkodik, ott a szíveket előkészíti a hallásra és a megbékélésre. Így lesz vállalkozásunknak áldott eredménye.
Jézus a Békesség fejedelme. Ahogy Ő tette, úgy kell nekünk is mindenkit felszólítani az Atyával és egymással történő kibékülésre. Isten a szentségben és egyetértésben gyönyörködik. Ha szeretnénk gyermekeinek neveztetni, igyekezzünk Hozzá hasonlítani.
A haragot tároljuk, vagy a kibékülést munkáljuk?
Célunk-e békét teremteni, hogy Isten fiainak tudjanak nevezni?

Bocskor Viktor

DÉLUTÁN | 

Hálaadásra késztető szolgálat

2Kor 9:12-13 „Mert ez az Isten előtti szolgálat nemcsak enyhít a szentek nyomorúságán, hanem sokakat hálaadásra is indít Isten iránt. Mert e szolgálat eredményességéért dicsőítik majd Istent, azért az engedelmességért, amellyel Krisztus evangéliumáról vallást tesztek, és azért a jószívűségetekért, amely irántunk és mindenki iránt megnyilvánul.”

Mennyei Atyánk gyakran intézi úgy, hogy gyermekei ne csak kapni tanuljanak meg, hanem adni is. Ő folyamatosan ad, és önzetlenül megosztja velünk önmagát és áldásait. Sohasem fogjuk tudni viszonozni kedvességét és törődését. Nem azért ad, mert megéri neki, hanem mert szeret. Amikor pénztárcánkért nyúlunk, hogy segítsünk, jusson eszünkbe, mit mondott az adakozás nagy mestere: „Szeresd felebarátodat (testvéredet), mint magadat.” (Mt 22:39). Te mit vársz el felebarátodtól, mennyit és hogyan adjon, ha te is hasonló helyzetbe kerülsz, mint amiben ő van? A szükségben levő segítségül hívja az Urat, a Lélek pedig szól annak, akinek van füle a hallásra, és azt mondja: „Menj el! Add oda! Segíts rajta!” Isten meg tudja oldani hollókkal is szentjeinek a szükségét, de addig ezekre nincs szüksége, amíg vannak engedelmes gyermekei. Az adakozás istentisztelet és szolgálat is egyben. Amikor betöltöd Isten szentjeinek szükségét, segítségükre vagy a hálaadásukban. Abban a megtiszteltetésben van részed, hogy imáikra a te felajánlásod lesz a válasz Istentől. Urad pedig megjutalmaz, mert jól sáfárkodtál javaival.

Nagy Kasza Dániel

 Napi áhítat

Igehely: Préd 12:1–7 Kulcsige: Préd 12:1 „Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok, és el nem érkeznek azok az évek, melyekről ezt mondod: nem szeretem őket!”

A bölcs prédikátor emlékeztet az élet mulandóságára, és felszólít, hogy készüljünk az öregségre, amely elkerülhetetlen. Az öregedés természetes része az életnek. Nem kell félnünk tőle, de bölcsen kell készülnünk a fizikai és lelki változásokra. Testünk gyengül, és nem tudjuk már ugyanúgy tenni a dolgainkat, mint fiatalon. Mentális életünk és érzékszerveink is meggyengülnek. A képekkel, metaforákkal telített költői nyelv megkapóan ábrázolja ezt a folyamatot.