2017. augusztus 2., szerda

DÉLELŐTT | 
Bezárt kert az én húgom

Énekek 4:8 „Jöjj hozzám a Libánonról, menyasszonyom, jöjj hozzám a Libánonról! Nézz le az Amáná csúcsáról, a Szenír és a Hermón csúcsáról, az oroszlánbarlangoktól, a párducok hegyeiről!”

Értékeinket, javainkat, illetve újabban már országokat is kerítéssel veszünk körbe, jelezve ezáltal, hogy illetéktelenek nincs mit keressenek területünkön. Férfi és nő, fiú és lány tudatában kell legyen annak, hogy életünkben is vannak olyan területek, bezárt kertek, ahová nem léphet be bárki. Meglehet, maradinak tartanak, ha tisztaságod megőrzöd a házasság idejére és a neked rendelt személynek, de nekünk akkor is az igéhez kell igazodnunk, mert így lehet boldog házasságban részünk. Kedves lányok, miről árulkodik öltözetetek, tekintetetek, beszédetek? Arról, hogy félretettek vagytok, vagy a kapu nyitva van ennek is, annak is? Kedves fiúk, kertről kertre jártok, tönkretéve annak szépségeit, vagy hittel tudtok várni arra, amelyiket ti kapjátok ajándékba? Kedves testvér, testvérnő, aki már évek óta házasságban élsz, az ige neked is szól. A kertetek immár közös, együtt kell megvédenetek minden betolakodótól. Még ha hosszú évek is teltek el, házastársadban gyönyörködnöd kell ugyanúgy, vagy még inkább, mint a kapcsolat kezdetén. Ne fukarkodj ma sem az elismerő, dicsérő szavakkal.

Sipos Dénes

DÉLUTÁN | 

Isteni hűség emberi engedetlenség ellenére is

Zsolt 89:31-38 „Ha fiai elhagyják tanításomat, és nem élnek törvényeim szerint, ha megszegik rendelkezéseimet, és nem tartják meg parancsolataimat, akkor bottal büntetem meg őket vétkükért, és csapásokkal bűnükért. De szeretetemet nem vonom meg tőle, és nem csalom meg, mert hűséges vagyok. Nem szegem meg szövetségemet, nem másítom meg, ami a számon kijött. Megesküdtem egykor szentségemre, és nem fogok hazudni Dávidnak: Örökké lesz utódja, trónja előttem lesz, mint a nap, 8 megmarad örökre, mint a hold, a fellegek közt lakó igaz tanú. (Szela.)”

Isten gyermekével is előfordulhat, hogy vétkezik. Ezért van szükségünk a megmentő kegyelmen túl a helyreállító kegyelemre is. Ez pedig az Ige tanácsa szerint az Úr Jézus által érhető el: „ha pedig vétkezik valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus” (1Jn 2:1). Amikor előfog minket valami bűn, és letérünk az Úr útjáról, akkor Atyánk előbb a helyes útra visszaterelő Igével jön hozzánk, de ha ezt nem halljuk meg, akkor eszméltető fájdalmas életeseményeket is fölhasznál helyreállításunkra. Miközben így fenyíti az Úr az eltévedtet, egyértelművé teszi, hogy „szeretetemet nem vonom meg tőle… mert hűséges vagyok”. Egyébként az isteni szigor nemhogy kétségessé tenné Atyánk szeretetét, hanem éppen annak meglétét tanúsítja (v.ö. Zsid 12:5-11). Jó, ha megjegyezzük, hogy a manapság még a hívők közt is sztárolt tolerancia és a szeretet közt a lényegi különbség az, hogy az utóbbi ismeri és használja is a „nem” szót. Ha helyreállva megnyertük az Úr irgalmát, ennek megmásíthatatlanságában bizonyosak lehetünk, mert aki tudtunkra adta bocsánatát, nem hazudik, és nincs, ki felülírhatná döntését, mert uralma „megmarad örökre”.

Győri Kornél

 Napi áhítat

Igehely: Jak 2:1–10 Kulcsige: Jak 2:8 „Ha ellenben betöltitek a királyi törvényt az Írás szerint: «Szeresd felebarátodat, mint magadat!», helyesen cselekedtek.”

Jakab a felebarát szeretetének a törvényét királyi törvénynek nevezi. Ez a megnevezés a Szentírásban csak itt fordul elő, és talán arra utal, amikor egy írástudó megkérdezte Jézustól, akit Úrrá és Krisztussá tett Isten, hogy melyik a nagy parancsolat. Akkor mondja el Jézus, hogy egy nagy parancsolat van, éspedig: „Szeresd az Urat, a te Istenedet!” Ez azonban elválaszthatatlanul magával hoz egy másodikat: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” Az első és nagy parancsolat ezzel a másodikkal kiegészülve foglalja össze azt, amit tartalmaz a törvény és a próféták.