Vendégfogadó és istálló?

Karácsonnyal kapcsolatosan elterjedt az a tévhit, hogy József és Mária útra keltek a galileai Názáretből a júdeai Betlehembe, és amikor megérkeztek, akkor teltek be Mária szülésének napjai, ezért azonnal szállásra volt szükségük. Mivel a vendégfogadóban sehol nem volt számukra hely, ezért egy „barlang-istállóban” (?) húzták meg magukat, állatok között. Így helyezte Mária az újszülött Gyermeket egy jászolba. Ez a felfogás azonban téves lehet. A Biblia elsősorban azt írja ugyanis erről, hogy „felment József is a galileai Názáretből Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek”. És „amíg ott voltak, eljött szülésének ideje” (Lk 2:1-7). A leírásban nincs szó fogadóról, fogadósról, házról-házra való rohangálásról, nincsenek állatok, nincs istálló. 

A Római Birodalomban elrendelt népszámlálások az adózás céljából történtek, és általában több mint egy évig, néha másfél évig is eltartottak. József azért indult Betlehembe, mert neki és a családjának birtokai, tulajdonai lehettek ott, amelyek adózási kötelezettségeit ott állapították meg. Tehát nem egy teljesen idegen, ismerősök és rokonok nélküli településre indultak, hanem onnan származtak. Nem kellett rohanniuk, hogy pontos időre mindenáron Betlehembe érkezzenek, mert a népszámlálás hónapokon át tartott. A 140 kilométeres utat Názáretből Betlehemig valószínűleg nem a terhesség végén tették meg. Az Ige így szól: „Történt pedig, hogy ottlétük alatt beteltek szülésének napjai” (Lk 2:6). Tehát nem akkor, amikor odaértek, valamelyik éjszaka, hanem „ottlétük alatt”. 

A vendégfogadóval kapcsolatosan is vannak fenntartások. A 7. v. így folytatja: „… megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.” Károli „vendégfogadó ház”-ként fordítja a görög καταλύμα (katalüma) kifejezést, amit két másik helyen találunk még a Bibliában, az utolsó vacsora előkészítése kapcsán (Lk 22:11 és Mk 14:14). Ezért a modern fordítások inkább vendégszobaként értelmezik. Inkább egy lakásra kell gondolni, nem pedig nyilvános fogadóra. (Lásd „Szeretet”, 2005. 12. sz.) 

A vajúdó Mária számára nem volt hely a vendégszobában. Ennek több oka is lehetett, ugyanis a cenzus miatt több vidéki rokon ugyanabban a házban szállhatott meg. A zsúfolt vendégszobánál alkalmasabb volt a földszinti, nagyobb terem, ahol a család tagjai segédkezhettek a szülésnél. Tehát nem a szabad ég alatt, egy barlangban, vagy kinti istállóban kellett menedéket keresni, hanem egy otthon bejárati részénél, ahol a kisebb állatokat is tartották. Így történhetett, hogy a megszületett és bepólyált Messiás számára egy jászol biztosított megfelelő „bölcsőt”. 

Dr. Borzási István lp.