2018. július 28., szombat

DÉLELŐTT | 
Gyülekezeti kórkép: Az önigazult gyülekezet

Igehely: Jel 3:14-22; Kulcsige: Jel 3:15 „Tudok cselekedeteidről, hogy nem vagy sem hideg, sem forró. Bárcsak hideg volnál, vagy forró!”

Sátán nagy átverésének áldozataivá válunk, amikor azt gondoljuk magunkról vagy gyülekezeti közösségünkről, hogy már „nincs szükségünk semmire”. Olyan önigazult és hamis megelégedett lelki állapotba sodródunk ilyenkor, amelyben használhatatlanná válunk Isten országa építésének szolgálatában. A laodiceai hívők cselekedeteit Jézus langyos vízhez hasonlította. Az ítélet képe ismerős lehetett számukra, hiszen a korszerű vízvezetékeiken keresztül a környező hegyekből levezetett hideg ivóvíz és meleg termálvíz meglangyosodott mire a városba ért. Sem szomjukat nem olthatták vele már az emberek, sem gyógy fürdésre nem volt többé alkalmas. Az ehhez hasonló keresztyén életből kiszorul Jézus (20). Nincs vágyakozás a növekedésre (1Pt 2:2), és elmarad a szenvedélyes imádkozás a hitetlenekért. A kapcsolatok felszínesek. Nincs örömünnep a győztesekkel, és vigasztalók nélkül sírnak a szenvedőkkel. Laodicea farizeusi igazságosságából a Jézushoz való megtérés tud igazi változást hozni (19), hogy a gyülekezet újból a föld sója és a világ világossága legyen (Mt 5:13-14).

Milyen okai lehetnek a lelki közömbösségnek? Hogyan lehetsz a megújulás eszköze?

Szabó László

DÉLUTÁN | 

Egy órát sem vagy rá képes?

Igehely: Mk 14:35-38

Az imádkozás minőségi idő Istennel. Egy olyan lelki gyakorlat, ami által Istennel lehetünk közösségben. Az imára nem Istennek, hanem nekünk van szükségünk. Ha imádkozol, megváltozol! Luther Márton azt mondta: „Olyan sok elvégezendő feladatom van, hogy nem kezdhetem a napot három órás imádság nélkül”. John Wesley az ébredési szolgálatban megtapasztalta: „Isten nem cselekszik, csak imádságokra való válaszként”. „Egyetlen célja a Sátánnak az, hogy megakadályozza a keresztyéneket az imádkozásban. Nem fél az imádkozás nélküli tanulmányoktól, az olyan tevékenységtől és szolgálatoktól, amelyben nincs jelen az imádság. Ő nevet a mi fáradtságunkon, gúnyolja bölcsességünket, reszket azonban, amikor imádkozunk.” (Samuel Chadwick) A Szentlélek az imádkozó szívet tudja betölteni, használni, vezetni és tanácsolni. Ha kevesebbet imádkozol, mint amennyit kellene; kevesebbet, mint amit Isten elvárna; kevesebbet annál, mint amit tudod, hogy meg tudnál tenni; itt az ideje, hogy arra kérd az Urat újítsa meg imaéletedet!

Szabó László

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.