2018. június 28., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Közelebb van Isten, mint gondolnánk! Keressük őt!

Igehely: ApCsel 17:22-34; Kulcsige: ApCsel 17:27 „Hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs messzire egyikünktől sem.”

Az emberek nagy része látszólag ma is istenfélő, akár Pál idejében az athéniek. A gond csupán az, hogy az általuk elképzelt istent félik, mert az igaz Istent sokan ma sem ismerik. A mi feladatunk, hogy Pálhoz hasonlóan, Őt hirdessük (23). Mi az, amit Pál világosan elmond az igaz Istenről, és amiről mi sem hallgathatunk?

1. Ő az, aki teremtette a világot, a mennynek és a földnek az Ura (24).

2. Ő semmiben nem szűkölködik, nincs szüksége semmire (25).

3. Ő határoz meg mindent égen és földön (26).

4. Ő nincsen messze az Őt keresőktől, és egyikünktől sem (27).

5. Őt semmihez és senkihez nem lehet és nem is szabad hasonlítanunk (29).

6. Ő egy igazságos Isten. A tudatlanság idejét elnézi ugyan, de mindenkinek azt parancsolja, hogy térjen meg (30). Egy napon majd megítéli igazságosan a föld összes népét (31). Ilyennek ismered-e te az Istent? Ha igen, beszélj róla ma másoknak.

Balogh Gábor

DÉLUTÁN | 

Védekezés Félix helytartó előtt

Igehely: ApCsel 24:10-27

Pál apostolt halálra keresik a zsidók, mivel áldás kíséri minden nyilvános megjelenését. Az apostol védekezése jogos, mert a vád alaptalan, és nem bizonyítható. (11-13) Pál óvakodik attól, hogy állami rend és törvények ellen vétsen, és ezt bizonyítani is tudja a helytartó előtt, (11-13) ahol felkéri vádolóit, hogy álljanak elő és mondják el nyíltan azokat a dolgokat, amikkel vádolják.

Pál apostol ártatlansága világos és vitathatatlan, mert a római hatóság, illetve bíróság számára a feltámadásról szóló hitvallás, nem számít peranyagnak. Pál nyíltan kijelenti, hogy a feltámadás igaz az igazaknak, és a gonoszoknak is. A (15-16) versekben olvassuk a reménység igéjét, ezt a reménységről szóló igét hagyja hátra a mai modern világnak is az apostol, tudván azt, hogy az Atyánál elvégezett dolog a feltámadás és az azt követő ítélet. De akik Krisztusban éltek és haltak meg, kegyelem által mentesültek az ítélet alól, mert a megváltásban örök életet nyertek.

Kész vagyok-e rágalmazást vállalni, ha kell nyilvánosan is, csak azért mert hiszek a feltámadásban? Kész vagyok-e megvédeni hitem igazságát embertársaim előtt?

Mucsi Bálint János

 Napi áhítat

Igehely: 1Kir 12:6–16; Kulcsige: 1Kir 12:8 „De ő nem fogadta meg a tanácsot, amelyet a vének adtak neki, hanem tanácskozott az ifjakkal is, akik vele együtt nőttek fel, és az ő idejében álltak szolgálatba.”

Isten választott népe sohasem alkotott egységes királyságot. Dávid és Salamon birodalma Júda, Jeruzsálem és Észak-Izráel királyságaiból állt, akik egy rövid időre közös királyt választottak. Dávid családjának dinasztikus öröklését csak Jeruzsálem és Júda ismerte el. Az északi törzsek a Dáviddal kötött szerződés (2Sám 5:3) alapján fenntartották maguknak a királyválasztás jogát. Dávid személye összekovácsolta a népet, Salamont inkább csak elfogadták, de Roboámnak már bizonyítania kellett, hogy népének jólétét és nem saját büszke vágyait fogja szolgálni.