2017. szeptember 21., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Hajóskapitányi teendők

Igehely: Jón 1:4-6; Kulcsige: Jón 1:6 „De odament hozzá a hajóskapitány, és így szólt hozzá: Hogy tudsz ilyen nyugodtan aludni!? Kelj föl, és kiálts az Istenedhez! Talán gondol ránk az Isten, és nem veszünk el!”

A jó hajóskapitány feladatkörét nem lehet pontosan megfogalmazni, mert mindenért felel, ami a hajón történik. Történetünkben az alvó Jónást éppen a kapitány kelti fel. Tényleg az ő dolga volt ez? Hol voltak a többiek? Nem tudta volna bárki más felébreszteni? Vihar idején a kapitány nem a hajó aljában tesz-vesz, hanem a parancsnoki hídon vagy az irányító fülkében ad sürgős utasításokat, vagy éppen a kormányt tartja. A történet abszurditása a mi Hajóskapitányunkat juttatja eszünkbe, aki lejött a mélybe, hogy minket megkeressen és felébresszen. Nem akarta, hogy elvesszünk. A másik megszégyenítő ellentmondás, hogy Jónást kellett imára noszogatni, noha neki, mint prófétának, kellett volna imára gyűjtenie a többieket. Elaludta az imaórát, mert az engedetlen hívő képtelen az őszinte imára. Viharos világunkban sokan utazunk egy hajóban. Te kihez csatlakozol, a közömbös Jónáshoz, vagy a másokat ébresztgető Kapitányhoz? „Ébredj fel, és erősítsd meg a többieket, akik halófélben vannak.” (Jel 3:2)

Sallai Jakab

DÉLUTÁN | 

Az ősi ígéret beteljesedett

Igehely: ApCsel 13:32-41

„Mi is hirdetjük nektek, hogy azt az ígéretet, amelyet az atyáknak tett Isten, beteljesítette nekünk, amikor feltámasztotta Jézust.” (32. v.). Krisztusban támadtunk fel mi is új életre, és erről bátran, bárhol beszélünk. Számunkra semmi sem bizonyítja jobban Isten szavának életadó erejét, mint saját újjászületésünk. Meggyőződésből beszélünk, mint akik átéltük azt, hogy Krisztusban új teremtés vagyunk. Ehhez nem kell hozzátenni, és nem lehet elvenni belőle. Hirdessük ezt azoknak, akik az örömhírt még nem ismerik! Legyen az életünk prédikáció! Ha nemcsak döntöttünk Jézus mellett, hanem követjük is őt, akkor nagyon sok lehetőségünk van bizonyságot tenni. Nem fog mindenkit érdekelni az üzenetünk, de fogja őket érdekelni az, hogy hogyan változott meg az életünk. Mi nemcsak a Bibliában láttuk Isten szavát beteljesedni, hanem saját életünkben is átéljük ezt. Isten igéje élő és ható. Az Apostolok cselekedetei könyv egy egyszerű módját tárja elénk a növekedéshez vezető missziónak: hirdették Krisztust. Nincs hatékonyabb üzenet. Ebben megvan minden, amire az emberi életnek szüksége van.

Józsa Zsolt

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:6–8 „János teveszőr ruhába volt öltözve, derekán bőrövet viselt, sáskát evett és vadmézet. Ezt hirdette: «Utánam jön az, aki erősebb nálam, és én arra sem vagyok méltó, hogy lehajolva saruja szíját megoldjam. Én vízzel kereszteltelek meg titeket, ő pedig Szentlélekkel fog megkeresztelni.»”

Malakiás próféta szolgálata után négyszáz évig hosszú csend következett. Nem volt kijelentés. Az emberekben felfokozott várakozás volt a Messiás után. Óriási terheket viseltek lelkileg és fizikailag is a megszálló római légiók miatt. Sajnos, a vallási vezetők sem enyhítettek ezeken. Az emberekre elhordozhatatlan rituális terheket róttak, amelyekért ők az ujjukat sem mozdították (Mt 23:4). Ekkor jött János, aki egyszerű ember, mégis Istentől kiválasztott eszköz volt arra, hogy nyilvánosan hirdesse a Szabadító eljövetelét.