25 éves a Nőszövetség!

2016. október 29-30-án, Szatmárnémetiben tekintett vissza a Nőszövetség az elmúlt 25 évre. Az ország 36 gyülekezetéből kb. 250 nőtestvér vett részt a jubileumon.

A helyi lelkipásztor, Szűcs Sándor tv. a RMBGYSZ nevében is köszöntötte a jubiláló gyülekezetet. Az ApCsel 16:13-14 versei alapján megjegyezte, hogy amint Lídia idejében a folyó parton gyűltek össze az Istent kereső és tisztelő nők, ma a Nőszövetség lehet egy ilyen „folyó”, ami köré a nők évről-évre összegyűlnek erősíteni a kapcsolatot Istennel és egymással.

Borzási Márta, a Nőszövetség elnöke köszöntötte a jelenlevőket és vezette a programot. A 48. Zsoltár alapján emlékeztetett, hogy a hűséges Isten soha nem hagyta magára az ő népét, még a legnehezebb időkben sem. Az ószövetségi időben a templom volt az a hely, ami jelképezte Isten jelenlétét, dicsőségét, az újszövetségi időben pedig mi, hívők vagyunk Isten temploma. Hordozzuk hát az ő dicsőségét és közvetítsük hitelesen a jövő generáció felé! A jubileum logója már önmagában is sokat mondó:

„A tegnap üzenete a holnapnak: «Hű az Isten!»”

A múltba való visszapillantásban segített bennünket az évenkénti csendesnapokat, konferenciákat, különböző eseményeket megörökítő fényképek, albumok megtekintése, valamint azok a bizonyságtételek, amelyek a régi időket, emlékeket elevenítették fel.

Kiss Berta testvérnő hálával emlékezett meg arról, ahogyan drága emlékű férje, Kiss László lp. szívén viselte a lánykörök, női körök működésének fontosságát még a tiltott korban is. Amikor pedig az Úr ajtót nyitott a szabad szervezkedésre, azonnal javasolta, bátorította a nőket a Nőszövetség megalakítására. Így jött létre a Nőszövetség 1991. november 11-én, Kolozsváron, amely elsőrendű feladatának a nők bátorítását a szolgálatra, tanítását, valamint a szükségben levők felkarolását tekintette. Ilyen céllal szervezte évente az országos női csendesnapokat is. Az első ilyen női csendesnap helyszíne Szatmárnémeti volt, a többié pedig a Hargita Tábor. Többen voltak jelen ezen a jubileumon olyanok, akik az elsőn is jelen voltak, sőt Gedő Erzsébet Szentegyházáról, mind a 25 csendesnapon részt vett. Többen is megosztották a csendesnapokhoz kapcsolódó emlékeiket: Vékás Erzsébet, Gedő Erzsébet, Király Lili, Szilágyi Borika, Kiss Jutka, Balla Éva, Szűcs Éva.

A negyedszázad alatt a Nőszövetségnek négy elnöke volt. Az első Vékás Erzsébet (1991-2003), aki hálával emlékezett vissza a vezetésben elnökként neki jutott útszakaszra, ami talán a legnehezebb volt. Visszaemlékezve, mégis azt állapította meg, hogy nagyon szép volt. Fiatal lelkipásztorfeleségként először teherként élte meg a nők közötti szolgálatot, de Isten fokozatosan megerősítette és felkészítette erre. A következő elnök Bálint Ibolya (2003-2011) volt, aki szerint neki jutott a legszebb periódus. Hálás a vezetőségben eltöltött 20 évért, a vezetőségi tagokkal való jó együttműködésért, baráti kapcsolatok kialakulásáért, a szolgálati lehetőségekért.  Budai Evódia a 2011-2015 közti időszakban töltötte be a Nőszövetség elnöki tisztségét. Saját meglátása szerint nagyon fiatalon került ebbe a munkába, de mindig voltak mellette idősebb asszonyok, akik bátorították. Ő arra buzdította a lányokat-asszonyokat, hogy legyenek „királyi fejdísz az Isten tenyerén”, méltósággal és tisztasággal képviseljék mások előtt Istent, végezzék a közbenjárás és bátorítás szolgálatát.

Jelenleg a Nőszövetség elnöke Borzási Márta. Mivel az idén két tag is távozott a Nőszövetség vezetőségéből (Mike Adina és Budai Evódia) a jelenlevők új tagokat választottak Papp Lászlóné Erzsébet (Érmihályfalva) és Győrfi Tóbiásné Annamária (Barót) személyében.

A ma üzenete a holnapnak: Hű az Isten

Kelemen Sándorné Andrea (Beszterce), a Nőszövetség egyik vezetőségi tagja buzdította hálaimára a jelenlevőket az Ézs 43:4a alapján. A hűséges Istennek ma is az az üzenete felénk, hogy becsesek vagyunk az ő szemeiben, és ő szeret. Mi hajlamosak vagyunk leértékelni magunkat, néha mások is leértékelnek, de ne feledjük, hogy Isten számára értékesek vagyunk, és ő nem félretenni akar, hanem használni.

Ivanitzki Irma helybeli testvérnő a Zsid 13:7-8 alapján buzdított emlékezésre és imára. Az eltelt 25 év alatt sok minden megváltozott, de a megtérésre hívó evangélium üzenete ugyanaz maradt ma is, és a jövőben sem változik, mert Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Mi nők is lehetünk Isten áldott eszközei. Vajon meglátják-e Jézust bennem mások? Mit üzen az én életem a jövő generációnak?

Újvári Anikó (M. o., Albertirsa) az Európai Baptista Nőszövetség elnöke az Ef 3:14-20 alapján hangsúlyozta, hogy Isten az ő népétől elvárta, hogy nemzedékről-nemzedékre átadják azt a tudatot, hogy ők Isten népéhez tartoznak, hogy ki ő, mit és hogyan cselekedett. A hívő élet hasonlítható a váltófutáshoz, ahol a pálya hosszúsága, szélessége, valamint a futás és a stafétaátadás szabályoknak kell megfeleljen. Csapatmunka ez. Az első futó viszi jobb kezében a váltóbotot, amit a következő majd átvesz és fut vele tovább az ő szakaszán, majd ismét átadja az utána következőnek. Ha valamelyik futó elhasal vagy leejti a botot, az egész csapatot hátráltatja vele. Így van ez a hívő életben is. Isten szabja meg mindenkinek a pályáját és ő határozta meg a szabályokat. Az előrehaladás nem megy a szabályok ismerete, betartása és egymásra figyelés nélkül. Isten rendelete volt, hogy a róla szóló üzenetet a nemzedékek átadják egymásnak és az ő hűsége abban is látható, hogy az ő Lelke évezredeken át őrködött ennek az üzenetnek a  tisztasága fölött. Ezért nem torzult a nekünk átadott üzenet sem. Bár nemzedékek elfordultak tőle, Isten hűséges maradt. Ő minden nemzedéknek biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy végigfussa a pályáját és átadja a stafétabotot a következőnek. 

Ebéd után csoportbeszélgetésre majd fórumbeszélgetésre is sor került, amikor olyan kérdésekre válaszolhattunk, mint: Mi az, amit szívesen átörökítenénk a jövő generációra? Hogyan bátorítjuk a fiatalokat? Hogyan jusson időnk mindenre ebben a rohanó világban? Hogyan látjuk a gyülekezeti munkát 10, 15 év múlva?

A szombati nap programját Varga Anikónak, a Magyarországi Baptista Nőszövetség elnökének az igei üzenete zárta. A Lk 19:1-10 verseit felolvasva, a Zákeus jól ismert története segítségével emlékeztetett, hogy az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet. Mi is elveszettek voltunk. Lehet, hogy minket is gyűlöltek, amikor érdeklődni kezdtünk Jézus felől. Mert a tömeg már csak ilyen. Mi ma tudjuk, hogy ki ez a Jézus. Mi mit vagyunk képesek tenni érte? Milyen Istent ismernek meg az emberek, látva az én életemet, viselkedésemet? Mit tapasztal egy meg nem tért ember, ha belép a gyülekezetembe? Nem torz istenképet tükröz-e az életem? Ha most belépne Jézus az én gyülekezetembe, találna-e nem oda illő dolgokat? Különleges időben élünk. Mivé, milyenné tettük Isten házát 25 év alatt?

Engedjük, hogy Jézus nézzen a szívünk mélyére. Társuljunk hozzá, felismerve a lehetőség idejét. Bár körülöttünk minden változik, egyvalami változatlan marad: Isten hűsége.

Szilágyi Borbála