Igehely: 1Kor 7:1–7; Kulcsige: 1Kor 7:7 „Szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; viszont mindenkinek saját kegyelmi ajándéka van Istentől: kinek így, kinek amúgy.”
Isten három nagy ajándékkal látta el földi életünket: a házasság intézményével, az állami hatalmassággal és a gyülekezeti élettel. Mindegyikre szükség van.
Ma a házasság áldásáról kell beszélnünk, arról, hogy „nem jó az embernek egyedül lenni” (1Móz 2:18a). A házastársak vigyáznak egymásra, bátorítják, az élet minden területén segítik egymást, a szexualitásban is egymás örömére élnek. Nem fosztják meg egymást ettől sem, egyedül lelki céljaik elérése érdekében döntenek néha így, hogy tudjanak az imára és a böjtre koncentrálni.
Viszont kell szólni az egyedüllét áldásáról is. Ezt is Istentől kapja az ember, azért, hogy őt tudja szolgálni. Az ilyen ember misszionárius, kutató vagy olyan szakmában szolgál, amihez ez a kegyelmi ajándék kell. Pál apostol bizonyságtevése szerint ő egyedül élt, és így tudta azt a sok utazást és szenvedést végig csinálni. Családdal ez lehetetlen lett volna. Tehát akár házasságban, akár egyedül, Istenre kell figyelni, hogy neki kedvesek legyünk.
Te hogyan szolgálod Istent a családoddal? Ha egyedülálló vagy, hol látod azt a területet, ahol Isten téged használni akar?
Szűcs Sándor
A házasság szépsége
Igehely: Énekek 2:10–13; Kulcsige: Énekek 2:10 „Szerelmesem így szólított meg: Kelj föl, kedvesem, szépségem, jöjj már!”
Isten valóban nagyon szépnek alkotta a házasságot. Remekmű. Mint minden értékkel, vigyázva kell vele bánni. A felolvasott igében van néhány gyakorlati tanács arról, hogy hogyan szépíthetjük életünket a házasságban.
Beszélj szépen a házastársaddal! Kedvesem, szépségem, édesem – ezek szép szavak, amelyek bátorítanak és helyes önbizalmat adnak.
A reális dolgokról beszélj! „A tél elmúlt…, az esőzés elment.” Sokszor nem kellemes dolgok vesznek körül, amiket nem kerülhetünk el, nem is befolyásolhatjuk, de megbeszéljük, megosztjuk egymással azokat, és így felszabadulunk a feszültség és nyomás alól.
Az élet pozitív oldalára világíts rá! „Megjelentek a virágok…” Ebben erősödnek meg, ezt látják, ezt szemlélik. Isten teremtményeinek, munkáinak a csodálata tölti be szívüket. Időt töltenek együtt. Dolgoznak vagy kirándulnak együtt, és szemlélik Isten nagyságos dolgait, vagy egyszerűen megbeszélik nehézségeiket, és bátorítják, biztatják egymást munka közben.
Szűcs Sándor
Új hozzászólás