„Vesztek erőt, és lesztek tanúim!”

– Igehely:  ApCsel 1: 4-8

A misszió megfelelő működéséhez elengedhetetlen a Szentlélek ereje és hatalma, amiről nagyon fontos beszélni egy misszióra motiváló konferencián – de nemcsak ilyenkor. Isten a Szentlélek által, józan, tiszta és erőteljes munkáján keresztül eleven és buzgó gyülekezeti életet, missziót kíván munkálni közöttünk. 

A Szentlélek személye

A Biblia azt tanítja, hogy a Szentlélek a Szentháromság harmadik személye, Isten jelenlétének a hordozója, aki biztosítja a teremtettség rendjét, előkészítette a megváltást, és aki által céljához jut Isten akarata. 

I. Az Ószövetségben azt olvassuk a Szentlélekről, hogy szerepe van a kaotikus állapotban levő világ életre melengetésében: „A föld kietlen és puszta volt és sötétség volt a mélység színén, és az Isten Lelke lebegett a vizek felett” (1Móz 1: 2).
A teremtettség fenntartása, az elhalt természet megújulása, az ég felderí-tése, az ember személyes formáltatása mind a Lélek munkája. „Isten lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehelete adott nekem életet” (Jób 33:4 ) „Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak és újjá teszed a földnek színét” (Zsolt 104:30). „Leheletével megékesíti az eget” (Jób 26: 13).

A képzőművészeti képességeket is Isten Lelke ébreszti az emberben, s ezek különböző mesterségekben nyilvánulnak meg. Isten azt kérte Mózestől, hogy hívassa magához Áront és fiait, hogy papjai legyenek. A megfelelő öltözetet is elrendeli ehhez a szolgálathoz, és betölti Lélekkel az elkészítőit (2Móz 28: 3, 31: 3). Az Úr ezeket az embereket Lélekkel ruházta fel, hogy a gyülekezet sátorát elkészítsék. Az Úr ma is ad ihletet a mesterségekhez, hogy azzal, amit elkészítünk, rá mutassunk, és neki adjunk dicsőséget.

Emberek, akiket a Lélek eszközökként használt 

Gedeont cselekvésre indította, hogy megvédje az Úr népét a midiánitáktól (Bír 6: 4).

Feddő beszédre indította Zakariást. „Az Isten lelke pedig felindította Zakariást, a Jójada pap fiát, aki felállt a nép között, és ezt mondta nekik: „Miért szegtétek meg az Úrnak parancsolatjait? – mert az nem használ nektek, ha elhagytátok az Urat, ő is elhagy titeket” (2Krón 24: 20).

A Lélek életre szólóan kent fel embereket a bírói, prófétai és királyi tisztségekre (Bír 3: 10, 1Sám 16: 13, 2Kir 2: 15).

Az Ószövetségben Isten ígéretet tesz arra, hogy ki fogja árasztani Lelkét. „Kiöntöm Lelkemet Izráel házára” (Ez 39: 29). A fogságból visszatérő népnek szól, hogy Isten jelenléte tapasztalható lesz. „És lészen azután, hogy kiöntöm lelkemet minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok, és leányaitok véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok pedig látomásokat látnak, még a szolgákra is kiöntöm azokban a napokban az én lelkemet” (Jóel 2: 28). Ezekben az igékben a Lélek általános kiáradása van megígérve mindenkinek. Az Ószövetségben egy-egy személyt töltött be Isten, de általánosan nem árasztotta ki Lelkét mindenkire. Ezt pünkösdkor tette meg az újszövetségi időkben, amikor nemre, korra, társadalmi állapotra való tekintet nélkül árasztotta ki Lelkét. Az Úr akaratának megértését fogja magával hozni a Lélek kiáradása.

II. Az Újszövetségben Bemerítő János ezt mondja Jézus Krisztusról: „Én ugyan keresztellek titeket vízzel, de eljön, aki nálam erősebb, akinek nem vagyok méltó, hogy sarujának kötőjét megoldjam, az majd keresztel titeket Szent Lélekkel és tűzzel” (Lk 3: 16b). Jézus bemerítkezésekor a Lélek megnyugodott rajta: „és íme az egek megnyíltak és ő látta az Isten Lelkét alájönni, mint egy galambot és reá szállani” (Mt 3: 16b).

A Szentlélek őrizte Krisztust, hogy véghez vigye a csodákat és elmondja a tanításait.

Jézus más vigasztalónak mondja a Szentlelket, amikor tanítványaitól búcsúzik: „És én kérem az Atyát, és más vigasztalót ad néktek, hogy veletek maradjon mindörökké” (Jn 14: 16). A másik, a paraklétosz, a szószóló, az ügyvéd, a közbenjáró ugyanolyan szolgálatot végez, de nem testben. Jézus kérése tanítványaihoz, hogy ne menjenek el Jeruzsálemből, hanem várják be az Atya ígéretét. Egy akarattal együtt voltak pünkösd napján. Megérkezett „a szél zendülése, eltöltötte az egész házat, kettős tüzes nyelvek ültek le mindenkire a tanítványok közül” (ApCsel 2). Beteltek Lélekkel, és érthető nyelveken szólták Isten nagyságos dolgait.

A tanítványok Szentlélek-keresztségben részesültek. Jézus Krisztus beavatta, beillesztette, bemerítette őket az Ő testébe. Akik Péter prédikációjára megtértek, azok is megkapták a Szentlelket, és bekereszteltettek Jézusba. „Mert egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok és mindnyájan egy Lélekkel itattatunk meg” (1Kor 12: 13). „Minthogy pedig fiak vagytok kibocsátotta az Isten az ő Fiának Lelkét a ti szívetekbe, aki ezt kiáltja: „Abba Atya! Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú, ha pedig fiú Istennek örököse is Krisztus által” (Gal 4: 6-7). Pál apostol is értelmezi azt csodát, amiben Isten a Lélek által részesít minket. Az újjászületés által történik ez meg velünk, beleszületünk Isten családjába, bekereszteltetünk a Jézus Krisztus testébe. Ez egyszer történik meg velünk, amikor újjászületünk. Ennek az a folytatása, hogy a látható egyháznak is a tagjai leszünk, vállaljuk a vízkeresztséget is, és egy életen át szolgálunk az Úrnak, szent élettel. Krisztus-központú az evangéliumunk, és gyülekezet-központú a missziónk.

Az Újszövetség arról is beszél, hogy újból beteltek Lélekkel. Péter és János a főtanács előtt elmondja, miként gyógyult meg az ékes kapu sántája, és újra bizonyságot tesz az Úr Jézusról: „Akkor Péter Szent Lélekkel megtelve monda nekik: népeknek fejedelmei és Izráel vénei...” (ApCsel 4: 8). Az új helyzetben a felelősségre vonás és a szenvedés között betelnek Lélekkel, és örökérvényű kijelentést tesznek: „és nincsen senkiben másban üdvösség, mert nem is adatott emberek között más név mely által kellene nekünk megtartatnunk” (ApCsel 4: 12).

Pál apostol, amikor megtért, majd Ananiás elment hozzá, az Úrtól a Szentlélek ajándékát kapta. Később, amikor már a misszióban van, és Elimás, az ördöngős, el akarja fordítani a tiszttartót az Úr útjától, ezt olvassuk az igében : „de Saulus, aki Pál, megtelve Szentlélekkel szemeit reá vetvén...” (ApCsel 13: 9) vakság és sötétség szállt az ördöngösre. A tiszttartó pedig, akinek bizonyságot tettek, hitt az Úr tudományában. Szükségünk van rá, hogy újra beteljünk a Szentlélekkel, mert vannak új kihívások, démonikus környezetben élünk. Az apostolok újra és újra beteltek, és hittek Jézus hatalmában, így alkalmasak voltak a keresztyén hit terjesztésére.

III. A Lélekkel teljes élet következményei

1. Erőt kapunk, ragályos lesz hitünk, és az a tiszta öröm tölt el, ami az Úrtól való. Pál és Silás, amikor börtönben vannak, erre adnak jó példát. „Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szentlélek által való öröm” (Róm 14: 17). Erő és öröm nélkül erőlködés a missziónk, de Isten kész betölteni újból a Lelkével, hogy jó reménységgel terjesszük a hitet.

2. Lélektől ihletett igeszolgálataink lesznek. Péter magyarázza a jóeli ígéretet az összesereglett embereknek pünkösd napján, majd rátér Jézus Krisztusra, akit ők gonosz kezekkel fára szegeztek, megöltek, de Isten feltámasztotta a halálból, s ennek tanúbizonyságai ők. A Lélek megértette vele az ószövetségi igét, hogy az most teljesedett be, majd Jézus megváltoztató hatalmáról beszélt. Megtért háromezer ember azon a napon. Ma is töretlenül hinnünk kell abban, hogy az Úr változtatni tud az élethelyzeteken, és minden igeszolgálatunkhoz, bizonyságtételünkhöz kérnünk kell a Lélek erejét. És Ő adja ezt. Ihlettel ajándékoz meg. A Lélekkel teljes ember nem unja Jézus váltságművének a jelentőségét újra és újra elmagyarázni. Állandó témánk ez.

3. Missziós vágy. Akik újjászülettek, azok vágynak arra, hogy az új életet mások is megismerjék. A Lélek missziós Lélek. Pál a saját népe felé szolgált, de a Lélek megmutatta a pogánymissziót is. Pétert szintén meggyőzte az Úr, hogy a pogányok is kegyelmet kaptak. Engedelmesek voltak, és keresztyén gyülekezetek jöttek létre szolgálatuk nyomán. Az Úr ma is ad látást, és nyit kapukat a misszióra. Ha Lélekkel teljes gyülekezeteink vannak, akkor missziós gyülekezetek is vagyunk. Isten nekünk, erdélyi baptistáknak is adja a Szentlelket, most, itt. Ne mondjunk le arról, hogy megújult, Lélekben járó közösség legyünk! Az Úr még több elevenséget és szeretetet tud adni. Sok az összetört ember, család, gyermek, fiatal, aki vágyik lelke gyógyulására, igazi lelki otthonra. Legyen a mi közösségünk az, ahol megismerik az Úr Jézust és otthonra találnak!
Ha megfáradtunk, kérjük újra Istentől, hogy töltsön be Lelkével, hogy tanúságot tegyünk Jézusról.
 

Budai Lajos Dániel lp., Nagyvárad