Fehér ruha és evangélium a Táborban
Pünkösdöt követő vasárnap a Hargita Táborban közös bemerítési ünnepet tartott a csíkszeredai és az udvarhelyi gyülekezet. Hittük, hogy nagy áldásban lesz részünk ezen az ünnepen, de jó volt megtapasztalni, hogy sokkal többet kaptunk annál, mint amit reméltünk. Nagy áldást jelentetett a székelyföldi testvérek nagy közössége, hiszen több mint kétszázötvenen voltunk együtt, és különös öröm volt, hogy a testvériség mellett sok barátkozó is eljött, hogy velünk együtt részesüljön Isten áldásában. Nyolc személy tett bizonyságot arról, hogy Jézus a megváltója és Őt akarja követni egész életében. Az ige üzenete és a közös éneklés mellett a legnagyobb áldást a bizonyságtételek jelentették, hirdetve a jelenlevőknek, hogy az Úr ma is munkálkodik, életeket változtat és elhív embereket az Ő követésére. Isten áldásáról talán az tesz a leginkább bizonyságot, hogy az istentisztelet alatt sokan jelezték, hogy szeretnék átadni életüket Krisztusnak. Az alkalom résztvevői hosszú ideig beszélgettek még együtt a tábor udvarán, mintha nem is akarnák, hogy véget érjen az alkalom. Azonban, mint minden nap, ez is véget ért, és bízunk benne, hogy Isten kegyelme újból és újból megújul felettünk.
Szabó Szilárd