A gyülekezet vezetéséről

SZILÁGYSÁGI SZOLGÁLATTEVŐK TALÁLKOZTAK

Isten kegyelméből február 3-án a szilágysági missziókerület szolgálattevői számára tarthattunk konferenciát a szilágysomlyói magyar baptista imaházban. Szép számmal voltak a jelenlevők, akikkel először is imádságban könyörögtünk Isten áldásáért, amelyre dr. Kovács József, helybeli lelkipásztor buzdított. A szilágysági missziókerület elnökének, Szűcs Sándor lelkipásztornak a köszöntése után következett a konferencia tanítási része.

A konferencia témáját a következőképpen határozták meg: „A bizottságtól a vezetőségig.” Az előadó ebben a témakörben dr. Borzási István krasznai lelkipásztor volt, aki lépésről lépésre beszélt arról, hogy miként lehet először is egy „bizottsági tagból” „vezetőség”? A másik kérdés, amelyet érintett, hogy miként lehet a bizottság tagjait bevonni a gyülekezet vezetésébe? Majd mélyebbre haladva a téma kibontásában, azzal foglalkoztunk, hogy a bizottságnak miként lehet lelki látása arról, hogy mit kellene tenni a gyülekezetben? Néhány perc szünet után egy másik fontos kérdéssel foglalkoztunk, éspedig azzal, hogy milyen felelősség terheli a bizottsági tagokat a helyzet kiértékelésében és az iránymutatásban? Végezetül pedig arról kaptunk útmutatást, hogy miért rossz az, amikor a lelkipásztornak kell végeznie mindent a gyülekezetben? A kérdéseken túl a következő főpontok foglalták össze a téma mondanivalóját: 

■ 1. Mit jelent vezetni? 

■ 2. Kik azok, akik vezetnek? 

■ 3. Melyek a vezető adottságai? 

■ 4. A látás – a vezető fegyvere.

■  5. A delegálás – a vezető eszköze.

Az egész konferencia jó légkörben zajlott le, és az egyenes, biblikus tanítás arra serkentett mindenkit, hogy hazamenve a saját gyülekezetébe, minden vezető még odaadóbban, Isten szerint végezze a vezetés feladatát azért, hogy az Úr népe épülhessen és szépülhessen. Az alkalom után a helybeli gyülekezet kedvességét megtapasztalhattuk abban a bőséges ebédben is, amelyet nagy szeretettel biztosítottak minden jelenlevő számára. Ez alkalommal is szeretnénk a szilágysomlyói gyülekeznek megköszönni vendégfogadásukat és szolgálatukat.

„De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem, csakhogy elvégezhessem az én futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról” (ApCsel 20:24).

János Csaba