Igehely: Jn 10:16-21; Kulcsige: Jn 10:17 „Azért szeret engem az Atya, mert én odaadom az életemet, hogy azután újra visszavegyem.”
Tegnapi elmélkedésünkben úgy szemlélhettük Jézus Krisztust, mint aki a juhok ajtaja. Ma tekintsünk rá úgy, mint aki a jó pásztor. Olyan pásztor, aki törődik a juhokkal, gondja van rájuk, nevükön hívja az övéit, mert ismeri őket, és a juhok is ismerik Őt.
Igehely: Jn 10:1-15; Kulcsige: Jn 10:7 „Jézus tehát így szólt hozzájuk: Bizony, bizony, mondom nektek: én vagyok a juhok ajtaja.”
János evangéliumában Jézus hét alkalommal használta az Én vagyok kifejezést, hogy elmagyarázza, ki Ő, miért jött, és mit kínál azoknak, akik úgy döntenek, hogy követik Őt.
Igehely: Jn 9:35-41; Kulcsige: Jn 9:39 „Jézus pedig ezt mondta: Én ítéletre jöttem e világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakká legyenek.”
A farizeusok ismerték az Írásokat, mégsem fogadták el az Úr Jézust. Ők más Messiást vártak. A vakon született ember viszont, aki meggyógyult, neki elég volt az isteni érintés ahhoz, hogy higgyen és lásson.
Igehely: Jn 9:24-34; Kulcsige: Jn 9:28 „Megszidták, és ezt mondták: Te vagy az ő tanítványa, mi Mózes tanítványai vagyunk.”
A farizeusok azért nyilvánították magukat Mózes tanítványainak, mert Jézust nem fogadták el. Minden ember, aki nem fogadja el Jézust, mint Urat, mint Megváltót, keresni fog magának egyéb lehetőséget, amit vagy akit imádhat.
Igehely: Jn 9:13-23; Kulcsige: Jn 9:18 „A zsidók azonban nem hitték el róla, hogy vak volt és megjött a látása, amíg oda nem hívták a szüleit.”
Kétségtelen az isteni érintés hatása. Tegnap láthattuk, amint a vakon született ember látó lett. De hogyan történt ez? Az Úr Jézus érintése következtében. A mai igeszakaszunk bemutatja, amint a farizeusok kételkednek a gyógyulásában. Ez nincsen másképp manapság sem.
Igehely: Jn 9:1-12; Kulcsige: Jn 9:7 „Majd így szólt hozzá: Menj el, mosakodj meg a Siloám tavában – ami azt jelenti: küldött. Az pedig elment, megmosakodott, és már látott, amikor visszatért.”
Olykor előfordult, hogy Jézus jelentéktelennek tűnő dolgokat kért az emberektől. Ilyen volt az igeszakaszunkban leírt történet is, amikor arra kérte a vakon született embert, hogy menjen el, és mosakodjon meg a Siloám tavában, ami azt jelenti: küldött.
Igehely: Ef 5:1–14; Kulcsige: Ef 5:9 „A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”
Elgondolkodtam rajta, mit is jelent Isten követőjének lenni? Gyermekeinket látva, akik akarva, akaratlanul is, de utánoznak minket, szülőket, valahogy így kellene nekünk is, hívőknek az Úr Jézust leutánozni. Úgy, hogy szeretjük embertársainkat (mert ő előbb szeretett minket), és közben tartózkodunk a gonosztól. Ha világosságban járunk (ő maga a Világosság), az ő fényében, akkor az ő követésének, utánzásának gyümölcsei láthatóvá kell, hogy legyenek az életünkben. Olyan krisztusi jellemvonások, mint jóság, igazság, egyenesség, amiről az Ige ír, jellemzik-e életünket? Kiviláglanak-e?