Igehely: Ézs 42:5–9 Kulcsige: Ézs 42:8 „Én vagyok az Úr, ez a nevem, nem adom dicsőségemet másnak, sem dicséretemet a bálványoknak.”
A próféta ebben az igeszakaszban Istenünk csodálatos teremtő hatalmáról ír, valamint szolgájának szabadító és helyreállító munkájáról.
Igehely: Gal 3:1–7 Kulcsige: Gal 3:5 „Tehát az, aki a Lelket adja nektek, és hatalmas erőkkel munkálkodik közöttetek, vajon a törvény cselekedetei vagy a hit igéjének hallása által teszi-e ezt?”
Galácia gyülekezeteinek testvérisége jól indult el a hitélet útján. Pál apostoltól hallották a tiszta igét a megfeszített és feltámadt Jézus Krisztusról.
Igehely: Róm 6:19–23 Kulcsige: Róm 6:2 „Szó sincs róla! Akik meghaltunk a bűnnek, hogyan élhetnénk még benne?”
A ma reggeli igeversek figyelmünket az Isten üdvözítő kegyelmére terelik. Isten kegyelmét láthatjuk és érezhetjük abban, hogy megszabadított bennünket a tisztátalanság és törvénytelenség szolgálatából, és elhívott az imádság és a szentség szolgálatára. Ez nem tőlünk van.
Igehely: Jn 14:4–14 Kulcsige: Jn 14:6 „Jézus így válaszolt: «Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam.»”
Az élet és az üdvösség útja Jézus Krisztus. Tamás szerette volna megismerni az utat az Atyához. Bár ott volt előtte az Úr, mégsem ismerte fel. Van úgy, hogy haladunk egy úton, de nem tudjuk, hogy hova vezet, mert nem figyeltünk a jelzőtáblára, amikor rátértünk.
Igehely: Jn 1:43–51 Kulcsige: Jn 1:49 „Nátánaél így szólt hozzá: Mester, te vagy az Isten Fia, te vagy Izráel királya!”
Mindig felemelő találkozni valakivel, akit régen láttunk. Öröm és áldás származik belőle. Legdrágább az Úr Jézussal való találkozás. Mai igénkben az Úr Jézus Fülöppel találkozik, akit a követésére hív.
Igehely: Jn 10:31–42 Kulcsige: Jn 10:35 „Ha isteneknek mondta azokat, akikhez az Isten igéje szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni.”
Az Úr Jézus idejében élő farizeusok semmiképpen nem tudták elfogadni, hogy Ő az Isten Fia, az Atyától lett elküldve, és az Atyával egy. Sőt ezt káromlásnak minősítették, és ezért meg akarták Őt kövezni.
Igehely: Zsolt 40:1-6 Kulcsige: Zsolt 40:5 „Boldog ember az, aki az Úrba veti bizodalmát, nem igazodik a kevélyekhez és az elvetemült hazugokhoz.”
Megragadóan, sok költői kifejezéssel írja le Dávid egyik felejthetetlen, de kemény élményét. Hogy mi lehetett a pusztulás gödre és a sáros fertő, nem tudjuk. Talán betegség vagy kilátástalan harci körülmény, netalán egy újabb családi perpatvar? Viszont figyelemre méltó ebben a helyzetben Dávid magatartása. Jogosan állíthatjuk, hogy az egész folyamat alapja az őszinte baráti bizalom Isten személyében. Dávidnak zsenge korától kezdve az Úr volt a bizodalma, ezért fordul most is hozzá, és nem a kevélyekhez, akikben már csalódott (5.v.).