Igehely: ApCsel 9:1-18; Kulcsige: ApCsel 9:18 „És egyszerre, mintha pikkelyek estek volna le a szeméről, újra látott, azután felkelt, és megkeresztelkedett.”
Krisztus egyik legkiemelkedőbb szolgája Pál apostol volt, akit Tarzuszi Saulként ismertek. Ezt a nevet születésekor kapta a családjában.
Igehely: ApCsel 8:4-7; Kulcsige: ApCsel 8:7 „Sok megszállottból ugyanis hangos kiáltással kimentek a tisztátalan lelkek, sok béna és sánta is meggyógyult.”
Fülöpöt az Úr arra használta fel, hogy a jeruzsálemi gyülekezetben részt vegyen az adminisztratív szolgálatban. Ez azonban nem akadályozta meg, hogy lelki szolgálatot is végezzen.
Igehely: ApCsel 3:1-11; Kulcsige: Zsid 2:4 „Isten pedig velük együtt tett bizonyságot jelekkel és csodákkal, sokféle erővel és a Szentlélek ajándékaival, amelyeket akarata szerint osztott szét.”
Az ApCsel 3:1–7-ben olvasható igeszakasz egy csodát ír le, amely által az Üdvözítő bizonyságot tesz arról, hogy Péter és János nem csupán galileai-tengeri halászok voltak, hanem apostollá hívta el őket az Újszövetség megírására és az Úr Jézus tanításának magyarázására.
Igehely: Lk 22:49-51; Kulcsige: Lk 22:51 „Jézus azonban megszólalt, és ezt mondta nekik: Hagyjátok abba! És megérintve a fülét, meggyógyította őt.”
Az evangéliumi beszámolókból láthatjuk, ahogy Jézus Krisztus a kálvária felé vezető úton is másokra figyel, közbenjár, gyógyít és megbocsát. Döbbenetes, hogy bár tudta mi vár rá, mégis kiegyensúlyozott marad. Júdásnak fel is teszi a kérdést: „Így árulsz el”?
Igehely: Mk 10:46-52; Kulcsige: Mk 10:52 „Jézus pedig így szólt hozzá: Menj el, a te hited megtartott téged. És azonnal visszanyerte látását, és követte őt az úton.”
Kétféle nyomorúsága volt Bartimeusnak: vak és ebből kifolyólag koldus is. A Mester mégis észreveszi és meggyógyítja.
Igehely: Lk 17:11-19; Kulcsige: Lk 17:14 „Amikor meglátta őket, így szólt hozzájuk: Menjetek el, és mutassátok meg magatokat a papoknak! És amíg odaértek, megtisztultak.”
Nemcsak az általunk hevesnek nevezett bűnök veszélyesek a tanítvány életére, hanem például a hálátlanság is eltávolíthat a Mestertől. A tíz leprás férfi mindegyike kiáltott és kérte Jézus Krisztust, hogy gyógyítsa meg őket. Mondhatnánk, hogy hittek a Mesterben.
Igehely: Róm 7:14–25; Kulcsige: Róm 7:25 „Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által! Tehát én magam értelmemmel ugyan Isten törvényének szolgálok, testemmel azonban a bűn törvényének.”
A lelki életünkben tudjuk és elismerjük, mint Pál is, hogy a törvény jó. Belenézünk, és látjuk, hogy milyen jónak kellene nekünk is lennünk. De meglátjuk, hogy milyen rosszak vagyunk. Mármint, hogy bennünk lakik a bűn, ami teszi a rosszat, amit én magam nem is akarok tenni, hiszen gyűlölöm, de mégis teszem, bár nem akarom. A bűn törvénye ez. Nem csupán Pál „találtaték” (10.v.) úgy, hanem ő maga „megtalálta” azt a törvényt, hogy csak a rosszra van lehetősége (21.v.) – a bűn megvan benne – (Károli), szó szerint: mellé fekszik, kéznél van.