Igehely: Mt 8:23–27; Kulcsige: Mt 8:26 „De ő így szólt hozzájuk: Mit féltek, ti kicsinyhitűek? Ekkor felkelt, ráparancsolt a szelekre és a tengerre, és minden elcsendesült.”
Isten az embert tevékeny életre teremtette és már kezdetben a tettek mezejére állította. Az élet értelmessége, hasznossága, a beteljesülés érzet a tevékenységeinkhez kapcsolódik.
Igehely: Mt 8:18–22; Kulcsige: Mt 8:20 „Jézus ezt mondta neki: A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.”
Jézus távozni készült, és valószínűleg ez késztetett bizonyos embereket arra, hogy kérleljék őt, vegye be őket is abba a tanítványi körbe, amelyik állandóan vele jár. A szoros értelemben vett tanítványság a Mester személyéhez való közeli kötődéssel járt.
Igehely: Mt 8:14–17; Kulcsige: Mt 8:15 „Amikor beesteledett, sok megszállottat vittek hozzá, ő pedig szavával kiűzte a tisztátalan lelkeket, és minden beteget meggyógyított.”
A Péter anyósát gyötrő láz – amitől az Úr Jézus megszabadította –, akkoriban betegségnek számított, nem pedig tünetnek. Máté a sok gyógyulási történet közül érdekes módon egy leprás meggyógyítását, egy pogány százados hitét és egy asszony történetét örökíti meg ebben a részben.
Igehely: Mt 8:5–13; Kulcsige: Mt 8:13 „A századosnak pedig ezt mondta Jézus: Menj el, és legyen a te hited szerint. És meggyógyult a szolga még abban az órában.”
A Jézushoz intézett kérés egy pogánytól érkezett. Egy nem zsidó közeledett a zsidó Messiás felé. Máté evangéliumában még egyetlen ilyen esettel találkozunk, a Mt 15:21–28-ban, amikor a kánaáni asszony kiált Jézus után. Figyelemre méltó, hogy mind a két történetben „távgyógyítás” történik.
Igehely: Mt 8:1–4; Kulcsige: Mt 8:3 „Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és ezt mondta: Akarom. Tisztulj meg! És azonnal megtisztult a leprától.”
Visky István egyik igehirdetése világított rá arra, hogy amikor az Ószövetségben tiszta és tisztátalan érintkezik, akkor a tiszta tisztátalanná válik. Viszont amikor ugyanez megtörténik az Újszövetségben, akkor a tisztátalan lesz tisztává. Ezt olvashattuk a kijelölt igében is.
Igehely: Mt 7:15–20; Kulcsige: Mt 7:19-20 „Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, azt kivágják, és tűzre vetik. Tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket.”
Hogyan különböztetjük meg a farkast a báránytól? Egymás mellé állítjuk a két állatot, és amelyik a bárány mellett áll, az a farkas. Nyilvánvaló, nem? De!
Igehely: Préd 7:15–29; Kulcsige: Préd 7:16 „Ne légy fölöttébb igaz, és ne bölcselkedj fölöslegesen: miért pusztulnál bele?!”
Mindenből szeretjük az eredetit. A hamisítvány, hiába ugyanúgy néz ki, mégiscsak utánzat. Nem olyan a minősége, a tulajdonsága, szóval csak látszat, becsapás. A lelki életet is lehet utánozni, a bölcsességet is. Lehet nagy kijelentéseket tenni Istennel átélt tapasztalat nélkül. A munkahelyemen is vannak ilyen „mindenhez értő” emberek. Az ilyen embereket idővel kerüli a környezete. Az igazi bölcsesség, amely felülről való (Jak 3:17–18) nem ilyen!