– Mk 8:27-30
Jézus földi szolgálata során különböző helyeken vitte végbe csodáit. Volt, ahol csodálták, amíg másutt elutasították. Fülöp Cézáreája akkor a császár kultusz legnagyobb fellegvára volt. Vajon miért itt tette fel Jézus nekik e két kérdést?
– Mk 8:22-26
Jézusnak e gyógyítását csak Márk jegyzi fel, ahol egy vakot barátai Jézushoz hoztak, azzal a kívánsággal, hogy érintse meg őt. Hitték, hogy Jézus érintése visszaadja annak szeme világát. Ezután Jézus kézen fogta és kivezette a falun kívül.
– Mk 8:11-21
Jézus földi szolgálata alatt sok csodát és jelt tett, de nem a csoda vagy a népszerűség kedvéért, hanem, hogy messiási mivoltát igazolja. Számomra érthetetlennek tűnik a farizeusok jelkívánása, mivel pont ekkor gyógyított meg egy néma ördöngöst, amit ők sátáni eredetűnek tartottak.
– Mk 8:1-10
A négyezer ember megvendégelésénél különös szerepet kapnak Jézus tanítványai. Miután megosztja velük a sokaság feletti szánakozását, tanítványai kétkedve reagálnak Jézus elgondolására. Az igazi hit a próbák között nyilvánul meg, ami nem iktatja ki gondolkodásunkat, sőt aktívvá teszi azt.
– Mk 7:31-37
Gyakran azon kapom magam, hogy többet zaklatom Jézust problémáimmal, mint hálámmal vagy dicsőítésemmel. Pedig ennek a kettőnek minden esetben együtt kell járnia. Ezt igazolja jelen történetünk is. Jézus ez esetben is szó szerint a problémára tapint.
– Mk 7:24-30
Jézus mind Izráelben, mind a pogány településeken egyre ismertebbé lett, úgyannyira, hogy sehol sem maradhatott titokban megjelenése. A sziroföníciai asszony meghallva, hogy Jézus vidékükön jár, azzal a kéréssel borult elébe, hogy leányát szabadítsa ki az ördög karmaiból.
Igehely: Zsid 4:11–13; Kulcsige: Zsid 4:12 „Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.”
A levél szerzője féltve óvja olvasóit a hitetlenségtől. Példaként hozza Isten népének pusztai vándorlását, akik megkeményítették a szívüket, nem vették komolyan az Isten szavát, ezért nem mehettek be a nyugalom helyére. Isten szeretete olyan hatalmas! Ő nem mondott le a bűnös emberről, prófétákat küldött, akik Isten igazságát hirdették, majd elküldte Fiát, akiben testté lett az élő Ige. Jézus az élet forrása, az emberek világossága, aki kereszthalála által és feltámadásával utat készített a bűnös lélek számára, hogy bemehessen az Isten nyugodalmába.