Igehely: 1Móz 22:1-19; Kulcsige: 1Móz 22:14 „Azután így nevezte el Ábrahám azt a helyet: Az Úr gondoskodik. Ma ezt mondják: Az Úr hegyén a gondviselés.”
Isten nagy áldozatot kér Ábrahámtól. Amikor meglátja hitét és engedelmességét, megállítja és gondoskodik áldozati bárányról. Ábrahám hite (8) beigazolódik, így most már örömmel mondja „az Úr gondoskodik” (14a).
Igehely: Ézs 40:1-11; Kulcsige: Ézs 40:11 „Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti.”
Isten vigasztaló üzenete olvasható ezekben az Igékben. Az ember mulandósága, gyengesége szembe van állítva Isten dicsőségével, hatalmával, örökkévalóságával.
Igehely: Zsolt 104; Kulcsige: Zsolt 104:13 „Megöntözöd onnan fentről a hegyeket, alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.”
Nem könnyű valamit alkotni, viszont teremteni szép és nemes feladat. Ahhoz, hogy egy alkotás megfeleljen annak a célnak, amiért tervezve lett, szükséges hogy hozzáértő személy vagy személyek időt és energiát áldozva, megalkossák.
Igehely: Jn 17:1-5; Kulcsige: Jn 17:2 „Mivel hatalmat adtál neki minden halandó felett, hogy mindazoknak, akiket neki adtál, örök életet adjon.”
A Fiú azzal dicsőíti meg az Atyát, hogy hatalma folytán örök életet ad (garantál) azoknak, akik megismerik az egyedül igaz Istent és Jézus Krisztust. Ez a megismerés azonban dinamikus az ige szerint, hisz Pál leveleiben több helyen is azt olvassuk, hogy Isten ismeretében növekedni lehet és kell.
Igehely: Jn 5:19-30; Kulcsige: Jn 5:27 „Sőt arra is adott neki hatalmat, hogy ítéletet tartson, mert ő az Emberfia.”
Az Atya hatalmat adott az Emberfiának, aki Jézus személyében élt a földön, hogy cselekedjen és munkálkodjon. Még az életet is önállóan birtokolhatta testében. Azt is megadta neki az Atya, hogy a földön ítéljen.
Igehely: Mt 7:28-29; Kulcsige: Mt 7:29 „Mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik.”
A sokaság álmélkodott Jézus tanításán, mert érzékelte, hogy hatalommal beszélt. Ezért bizonyára nem ilyen szájízzel mentek haza az emberek: ó, olyan ő is, mint a többi; lejárt idők üres szólamai; csak a pénz érdekli... Vajon miben állt ez a hatalom?
Igehely: Zsid 12:1–3 Kulcsige: Zsid 12:1 „Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek ekkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát.”
A mai felhívás nagyon nehéz. Nem szívesen vállaljuk a küzdést, de nem is vagyunk rá képesek önmagunktól. Bűnös természetünk nem szereti a terhet, de szereti a bűnt. Melyek ezek a bűnök az életünkben? A gonosz mindig ott támad, ahol gyengék vagyunk.
Az Úr Jézus megbocsátotta a bűneinket (ha már hívőkké lettünk), de a harc megmarad életünk végéig. A levél írója felszólít arra, hogy az előttünk levő pályán fussunk, ne cammogjunk vagy sétáljunk. És ráadásul legyünk állhatatosak!